Tényleg fekete volt Kleopátra? – A Netflix botránysorozatának nyomában

Május 10-én mutatja be a Netflix a legújabb sikersorozatának szánt dokuszériát, a Kleopátra, Egyiptom királynőjét. Az előzetes megjelenése óta kérdés, a streamingszolgáltató vajon blackwashinggal él-e, amikor a több mint kétezer évvel ezelőtt elhunyt fáraónőt nem világos bőrrel mutatja be. A hivatalos egyiptomi szervek tiltakoznak a fekete Kleopátra-ábrázolás ellen, számos amerikai azonban nem érti, mi a probléma.

Marketing-alaptétel, hogy a rossz reklám is reklám. Ezt a mantrát a Kleopátra, Egyiptom királynője tökéletesen magáévá tette. Az előzetes bemutatása után két nap alatt több mint 85 ezren írták alá a sorozat betiltását követelő petíciót, amelyet aztán a Change.org ismeretlen okok miatt eltávolított. A petíció újraindult, ezúttal tízezer ember adta nevét.

Adele James a Kleopátra, Egyiptom királynője plakátján. Forrás: Netflix

A leghíresebb tiltakozó egy egyiptomi jogász, Mahmúd asz-Szemari, aki hivatalos feljelentést tett az illetékes ügyészségen, hogy tiltsák be a Netflix sorozatát. Ez nem lenne egyedülálló, például Ridley Scott 2014-es Exodus: Istenek és királyok című filmjét ugyanis betiltották Egyiptomban, mondván, az hemzseg a cionista túlkapásoktól, és nem elfogadható, hogy a bibliai történetet teljesen európai gyökerű színészgárda játssza el.

Záhi Havássz, Egyiptom korábbi régiségügyi minisztere is egyetértett asz-Szemarival, tényhamisításként értékelte a Netflix alkotását. Közleménye szerint Kleopátra görög volt, ennek megfelelő bőr- és hajszínnel. Musztafa Vaziri, az Egyiptomi Archeológiai Legfelsőbb Tanács főtitkára szerint az új Kleopátra ostoba történelmi tévképzet, amely számos tényt figyelmen kívül hagy.

Fekete volt Kleopátra?

VII. Kleopátra a Ptolemaida-dinasztia utolsó uralkodójaként csaknem húsz évig állt Egyiptom élén. Szerelmi életét Shakespeare tette halhatatlanná, ám legendás szépségének köszönhetően már életében is ismertségnek örvendett mind a Közel-Keleten, mind Rómában és a provinciákban. Történészek közmegegyezése szerint a Ptolemaida-dinasztia büszke volt hellenisztikus örökségére, amelyet gyakori testvérházasságokkal kívánt megtartani, egyébként görög vagy perzsa előkelőségekkel házasodtak a dinasztia tagjai. Így kevéssé valószínű, hogy szubszaharai vér csörgedezett volna a fáraónőben.

Sőt, a Tübingeni Egyetem 2017-ben a Nature-ben közölt kutatása szerint az egyiptomiak szubszaharai DNS-e a római hódítás nyomán vált általánossá. A tudósok különböző korú múmiák DNS-ét vizsgálták.

Tény, hogy Shakespeare „tawny”-ként utal Kleopátra megjelenésére, amelyet leginkább világosbarnának vagy homokszínnek lehet fordítani, de cserzett bőrt is jelenthet. Illetve vannak bizonyos reneszánsz ábrázolások, amelyek sötétebb bőrrel mutatják a fáraónőt, azonban az egyiptomi és a római képek és feljegyzések mind világos, görögös megjelenésről árulkodnak.

A sorozat sikeres első évada egy kelet-afrikai királynőről szólt, ezt követi Kleopátra a második évadban. A készítők, köztük Jada Pinkett Smith célja is, hogy az amerikai fekete közösség büszke lehessen történelmére. Szakértők szerint a probléma gyökere, hogy az amerikai oktatási rendszer nem építette be tananyagába az afrikai kontinens törzsi történelmét, ezért a fekete közösségnek nincs olyan igazodási pontja, amelyre büszke lehetne. Az európai és angolszász kultúrát és történelmet tanulják, amelyet aztán a woke-kultúra nyomán fontosnak tartott eredetfelfedezés miatt megpróbálnak a saját képükre faragni.

A trend egyik legtöbbet hozó termése a Bridgerton-univerzum lett, amelynek nyomán A kis hableánytól a Tom Jonesig ma már számos angol és amerikai kosztümös produkcióban korábbi fehér(nek gondolt) karaktereket afroamerikai vagy afrobrit színészek jelenítenek meg.

Az irodalmi alkotások feldolgozása esetén védhető álláspont, hogy azok a művészi szabadság jegyében szabadon értelmezhetők. A Kleopátra, Egyiptom királynője azonban dokumentumsorozatként készült.

Oktatási hibák és woke-kultúra

A fekete Kleopátra elmélet nem új keletű, 1946-ban jelent meg J. A. Rogers, egy jamaicai-amerikai újságíró tollából, aki arra hivatkozik, hogy bár Kleopátra apai felmenőit ismerjük, az anyai ágat nem, és valószínűsíthető, hogy rabszolgák lehettek. Mary Lefkowitz egyiptológus azonban már a kilencvenes években rámutatott, hogy az afrocentrista hozzáállás nem megfelelő ebben az összefüggésben, mivel a görög–római rabszolgaság teljesen más jellegű volt, mint az Amerikában ismert. Nem bőrszín alapján, hanem a hódításoknak köszönhetően kerültek az emberek rabszolgasorsra. Így, ha Kleopátra anyai felmenője valóban rabszolga volt is, az nem azt jelenti, hogy szubszaharai vér csörgedezne benne.

Hasonló széles körű elemzés azonban a mai oktatási rendszerben ritka. Ezért is fordulhat elő, hogy számos amerikai influencer nem érti az egyiptomiak problémáját. 

A sorozat főszereplője, Adele James például közölte, hogy akinek nem tetszik a megközelítés, ne nézze meg az új Kleopátrát, és kifejezetten kikelt a Twitteren kapott sok negatív komment ellen. 

Dulcé Sloan komikus, a Morning Show műsorvezetője a whitewashing problémájára utalva azt a kérdést tette fel, hogy vajon az egyiptomiaknak miért nem volt bajuk Brendan Fraser Múmia-sorozatával, amelyben fehérek játszották az egyiptomi szerepeket.

A sorozat kritikusai úgy reagálnak, hogy egy fantasyt aligha lehet egy dokumentumsorozat valóságtartalmához hasonlítani. Az egyiptomiak hozzáteszik, hogy Vivien Leigh, Elizabeth Taylor és Gal Gadot Kleopátra-szerepét ugyanúgy hibásnak (Gadot származása miatt esetében egyenesen sértőnek) találják, mint Adele James szerepeltetését, tehát szó sincs rasszizmusról, hanem azt kifogásolják, hogy az amerikaiak saját történelmi örökségük problémái oltárán fenntartás nélkül áldozzák fel az egyiptomi örökséget.

Borítókép: A Kleopátra, Egyiptom királynője plakátjának részlete (Forrás: Netflix)