Szőcs Géza emlékét ápolja Balatonfüred

Tettünk egy sétát Füred reformkori városrészében. Főként az érdekelt minket, hogy milyen művészeti tartalommal bővült idén a történelmi negyed, ami a Vaszary Galéria megnyitása óta egyre intenzívebben szolgálja a kortárs művészetet. Elsősorban a képzőművészet és az irodalom jelenléte erősödött Balatonfüreden, ami csakúgy, mint Jókai korában, ma is összművészeti helyszín.

Fotó: Szilléry Éva

A Kerektemplom Balatonfüred és a reformkori városrész központjában  Fotó: Szilléry Éva

Az imádság háza elhelyezkedését tekintve egyszerre nyitány a kikötőre és út a hegy felé. 
A római Pantheon mintájára és az esztergomi Szent Anna-templom ihletésében épült, klasszicista stílusban. Kis méretei miatt még hangsúlyosabban szólal meg oltárképe: a szamariai asszony és Jézus találkozásának bibliai momentuma, a képzőművészeket is megihlető pillanat, amikor a nő vizet ad a szomjazó Messiásnak.

A sellők a kert közepére kerültek 

Valamikor a Tagore sétányon állt a Balatoni sellők márványszobor – Vastagh Éva alkotása –, évek óta pedig a Vaszary Galéria kertjében „várakozott” a kiállításra. A mű májustól ismét az eredeti funkciójában, azaz szökőkútként lesz látható. Érdekessége, hogy központi nőalakját a harmincas években Ingrid Bergmanról mintázta alkotója.

Balatonfüred egyik ékessége, a Jókai-villa is új elemekkel gazdagodik 

A Vaszary-villával szomszédos Jókai-villa környezetével is nagy tervek vannak: idén már híres regénye, a Sárga rózsa ihletésében festői sárga rózsabokrot ültettek a villa főlépcsője elé, ami új jelképe lett az emlékháznak. A közeljövőben az a cél, hogy

 Jókai növénynemesítési programjára is felhívják a figyelmet, 

hiszen mint ismert, az író rendszeresen publikált mezőgazdasági lapokba is. Jókai Füredet úgy emlegette, mint olyan pihenőhelyet, ahol a „fesztelenség és az elegancia egyszerre van jelen”.

Jókai egykori villája ma emlékház Fotó: Marton Adrienn 

A tervek szerint ebben a szellemben Jókai születésének 200. évfordulójára megnyitnák a kertet, hogy irodalommal, felolvasószínházzal vigyenek életet a villába. – El nem tudjuk képzelni, hogy mai szóhasználattal élve mekkora sztár volt a maga korában Jókai Mór. Hiteles dokumentumok szerint amikor elment Párizsban az operába, 

azonnal felismerték, a közönség fennállva ünnepelte

Fürednek nagyon sokat jelent Jókai szelleme, amit szeretnénk még hangsúlyosabbá tenni. Már most készülünk a Jókai 200 emlékévre – mondta lapunknak Cserép László.

A kortárs alkotók szolgálatában 

Nem volt a füredi Kisfaludy Színház művésze, a kor dívája Blaha Lujza, de a legenda szerint egykor az Anna-bálra érkezett a színésznő, Batthyány Elemér társaságában. A bálban találkozott Vaszary Kolos hercegprímással, aki azt tanácsolta neki, hogy ha hosszan és egészségben szeretne élni, akkor vegyen nyaralót Balatonfüreden. 

Tizenkilenc nyarat töltött itt a színésznő, a róla elnevezett kikövezett sétálóutcában áll egykori, kibővített nyaralója, a mai Blaha Szálló. 

Mindezeket a régi városi múzeumban tudtuk meg évekkel ezelőtt, amely szemben van a Blaha Szállóval, és Füred történetét szemléltette, odaadó helyi tárlatvezetők útmutatásával. A régi városi helytörténeti gyűjtemény azonban megszűnt, mert az Európa kulturális fővárosa 2023 program részeként, MOdern MŰtár (MOMŰ) nyílt a helyén. A tavasszal nyílt kiállítóhelyen a Párizsban élő Szöllősi-Nagy András hidrológus professzor és Nemes Judit festőművész házaspár képzőművészeti és fotográfiai gyűjteménye kapott helyet.

Az új képtár a legújabb hazai modern művészeti múzeum Fotó: Marton Adrienn

 A korszerű kiállítótér jelenleg az ország legújabb modern művészeti galériája,

tovább erősíti Füredet a kortárs művészetek iránti elkötelezettségében, amely a Vaszary Galéria több mint tíz éve alatt új színt adott a városnak. 

A gyűjtemény elsősorban a Franciaországban élő magyar fotó- és képzőművészek munkáiból válogatott az új képtárba, kiemelt figyelemmel a geometrikus művészetek felé. A régi városi múzeum épületét és a szomszédos épületet egy transzparens folyosóval kapcsolták össze, ezzel a megoldással, az utcáról is látható, amolyan kint és bent kiállításrész született a folyosón. 

Transzparens folyosó köti össze a két épületet Fotó: Marton Adrienn 

Nem vész el a helytörténeti gyűjtemény kiállított anyaga sem: a város egyik legrégebbi  műemlék épületébe, a még újuló Esterházy-kastélyba kerül. 

A neobarokk épület szintjei mintegy százévenként épültek rá a villára: az eredetileg egyszintes épületre 1820-ban építették az első szintet, 1940-ben a másodikat. A város még ebben az évben átadhatja a kész műemléket, de a nagyközönség számára jövőre lesz majd látogatható. A város fürdőkultúráját, az egykori színházi életet, a fürdőváros közlekedését és a reformkor mozgalmas időszakát idéző Anna-bálokat mutatja majd be többek között ez az interaktív látogatóközpont, állandó kiállításként. Bízunk benne, hogy a helyi társasági élet legendáit ugyanolyan lelkes tárlatvezetők és helytörténészek adják majd át, mint az egykori városi múzeum dolgozói  tették.

Az ötvenes évek első felében csatlakozott Füredhez az önálló identitású Balatonarács. Két kiállítóterével, a helyi népszokásokat bemutató állandó tárlatával új kulturális látnivaló az  arácsi tájház, melynek nagy udvarát közösségi rendezvényeknek tervezik használni. 

Összességében az látható, hogy az Európa kulturális fővárosa 2023 fejlesztés is emeli Balatonfüred kulturális-turisztikai vonzerejét, szépen idomul a városvezetés sokéves koncepciózus fejlesztéséhez, ami Jókai korát igyekszik mindinkább hangsúlyozni.

Borítókép: Szőcs Géza portréja (fotó: Szilléry Éva)