Nemcsak Jókai Mór, Hamvas Béla és az egykor itt gyógyuló Salvatore Quasimodo szellemét ápolja Balatonfüred, hanem
a két és fél éve váratlanul és fájdalmasan korán meghalt Szőcs Gézáét is.
Az, hogy Balatonfürednek ma Szőcs Géza Szalonja van, Cserép László érdeme, aki több évtizedes barátságot ápolt a művésszel. Egykor Hamvas Béla szeretete szólította Balatonfüredre Szőcs Gézát. A hely szelleme és a helyiek befogadó szeretete, nem beszélve a kivételes mikroklímáról, amit Jókai csak a „füredi-langy”-ként emlegetett, második otthonává tette a várost.
Szőcs Géza amikor csak tehette, elutazott Füredre.
Cserép László, a Hamvas Társaság alapítója, a Quasimodo-költőverseny titkára lapunknak arról beszélt, később kultúrpolitikusként a költő nagyban hozzásegítette a várost az utóbbi évtizedek látványos kulturális felemelkedéséhez.
A Vaszary Galéria belső szárnyában, a B épületében berendezett kétterű tág helyiségben minden Szőcs Gézáról szól: a költőről készült fejszobor, festmény, fotók, a kortárs képzőművészeti gyűjteményének néhány darabja, a terem egyik sarkában pedig antik bútorai, amelyet az irodájából hoztak Füredre. – Szőcs Géza egy kaliber volt, kivételes ember, soha korábban nem volt hozzá fogható barátom – mondta Cserép László.
Idén lenne hetvenéves Szőcs Géza, erre az évfordulóra külön programokat épít a szalon.
A füredi Salvatore Quasimodo-költőverseny sem múlt el Szőcs Géza jelenléte nélkül, 2000-ben, a 901 évvel később… című versével különdíjat nyert. Húsz évvel később, 2020 szeptemberében, amikor a járvány miatt csak a szabadtéri rendezvények voltak megengedettek, a Vaszary-villa kertjében – megbetegedése előtt néhány héttel – kerekasztal-beszélgetésen vett részt. „Nem sokkal később a Vitorlás étteremben a veszprémi Európa kulturális fővárosa rendezvényről ötleteltünk együtt” – emlékezett Cserép László.
Utolsó simítások a Kerektemplomon
Mintegy központja Balatonfürednek, és a reformkori városrésznek a most még felállványozott Kerektemplom, ami várhatóan nyár közepéig elkészül. A homlokzatfelújítás mellett
az épület alsó traktusa is kortárs művészeti kiállításként működhet:
korábban is voltak már próbálkozások, hogy jelenkori alkotókat mutassanak be a templom aljában. A felújítást követően az altemplom tárlatok helye lesz, elsősorban kisplasztikákat állítanak majd ki ezen a részen.
Az imádság háza elhelyezkedését tekintve egyszerre nyitány a kikötőre és út a hegy felé.
A római Pantheon mintájára és az esztergomi Szent Anna-templom ihletésében épült, klasszicista stílusban. Kis méretei miatt még hangsúlyosabban szólal meg oltárképe: a szamariai asszony és Jézus találkozásának bibliai momentuma, a képzőművészeket is megihlető pillanat, amikor a nő vizet ad a szomjazó Messiásnak.
A sellők a kert közepére kerültek
Valamikor a Tagore sétányon állt a Balatoni sellők márványszobor – Vastagh Éva alkotása –, évek óta pedig a Vaszary Galéria kertjében „várakozott” a kiállításra. A mű májustól ismét az eredeti funkciójában, azaz szökőkútként lesz látható. Érdekessége, hogy központi nőalakját a harmincas években Ingrid Bergmanról mintázta alkotója.
Balatonfüred egyik ékessége, a Jókai-villa is új elemekkel gazdagodik
A Vaszary-villával szomszédos Jókai-villa környezetével is nagy tervek vannak: idén már híres regénye, a Sárga rózsa ihletésében festői sárga rózsabokrot ültettek a villa főlépcsője elé, ami új jelképe lett az emlékháznak. A közeljövőben az a cél, hogy
Jókai növénynemesítési programjára is felhívják a figyelmet,
hiszen mint ismert, az író rendszeresen publikált mezőgazdasági lapokba is. Jókai Füredet úgy emlegette, mint olyan pihenőhelyet, ahol a „fesztelenség és az elegancia egyszerre van jelen”.
A tervek szerint ebben a szellemben Jókai születésének 200. évfordulójára megnyitnák a kertet, hogy irodalommal, felolvasószínházzal vigyenek életet a villába. – El nem tudjuk képzelni, hogy mai szóhasználattal élve mekkora sztár volt a maga korában Jókai Mór. Hiteles dokumentumok szerint amikor elment Párizsban az operába,
azonnal felismerték, a közönség fennállva ünnepelte
Fürednek nagyon sokat jelent Jókai szelleme, amit szeretnénk még hangsúlyosabbá tenni. Már most készülünk a Jókai 200 emlékévre – mondta lapunknak Cserép László.
A kortárs alkotók szolgálatában
Nem volt a füredi Kisfaludy Színház művésze, a kor dívája Blaha Lujza, de a legenda szerint egykor az Anna-bálra érkezett a színésznő, Batthyány Elemér társaságában. A bálban találkozott Vaszary Kolos hercegprímással, aki azt tanácsolta neki, hogy ha hosszan és egészségben szeretne élni, akkor vegyen nyaralót Balatonfüreden.
Tizenkilenc nyarat töltött itt a színésznő, a róla elnevezett kikövezett sétálóutcában áll egykori, kibővített nyaralója, a mai Blaha Szálló.
Mindezeket a régi városi múzeumban tudtuk meg évekkel ezelőtt, amely szemben van a Blaha Szállóval, és Füred történetét szemléltette, odaadó helyi tárlatvezetők útmutatásával. A régi városi helytörténeti gyűjtemény azonban megszűnt, mert az Európa kulturális fővárosa 2023 program részeként, MOdern MŰtár (MOMŰ) nyílt a helyén. A tavasszal nyílt kiállítóhelyen a Párizsban élő Szöllősi-Nagy András hidrológus professzor és Nemes Judit festőművész házaspár képzőművészeti és fotográfiai gyűjteménye kapott helyet.
A korszerű kiállítótér jelenleg az ország legújabb modern művészeti galériája,
tovább erősíti Füredet a kortárs művészetek iránti elkötelezettségében, amely a Vaszary Galéria több mint tíz éve alatt új színt adott a városnak.
A gyűjtemény elsősorban a Franciaországban élő magyar fotó- és képzőművészek munkáiból válogatott az új képtárba, kiemelt figyelemmel a geometrikus művészetek felé. A régi városi múzeum épületét és a szomszédos épületet egy transzparens folyosóval kapcsolták össze, ezzel a megoldással, az utcáról is látható, amolyan kint és bent kiállításrész született a folyosón.
Nem vész el a helytörténeti gyűjtemény kiállított anyaga sem: a város egyik legrégebbi műemlék épületébe, a még újuló Esterházy-kastélyba kerül.
A neobarokk épület szintjei mintegy százévenként épültek rá a villára: az eredetileg egyszintes épületre 1820-ban építették az első szintet, 1940-ben a másodikat. A város még ebben az évben átadhatja a kész műemléket, de a nagyközönség számára jövőre lesz majd látogatható. A város fürdőkultúráját, az egykori színházi életet, a fürdőváros közlekedését és a reformkor mozgalmas időszakát idéző Anna-bálokat mutatja majd be többek között ez az interaktív látogatóközpont, állandó kiállításként. Bízunk benne, hogy a helyi társasági élet legendáit ugyanolyan lelkes tárlatvezetők és helytörténészek adják majd át, mint az egykori városi múzeum dolgozói tették.
Az ötvenes évek első felében csatlakozott Füredhez az önálló identitású Balatonarács. Két kiállítóterével, a helyi népszokásokat bemutató állandó tárlatával új kulturális látnivaló az arácsi tájház, melynek nagy udvarát közösségi rendezvényeknek tervezik használni.
Összességében az látható, hogy az Európa kulturális fővárosa 2023 fejlesztés is emeli Balatonfüred kulturális-turisztikai vonzerejét, szépen idomul a városvezetés sokéves koncepciózus fejlesztéséhez, ami Jókai korát igyekszik mindinkább hangsúlyozni.
Borítókép: Szőcs Géza portréja (fotó: Szilléry Éva)
