A Budavári Palotanegyed nyugati oldalának leghangulatosabb, páratlan panorámájú részén helyreállított toronyban új információs pont, ajándékbolt, kávézó és mosdó várja a vendégeket. Az újjászületett Csikós udvart északról lezáró épület közvetlenül a Török kerthez kapcsolódik.
A középkorban a mai Csikós udvar környékét minden oldalról fal vette körül, amely a budai Vár védelmi zónájaként szolgált. Ebben a téglalap alakú falszorosban jött létre az a kicsiny török, akkoriban Újnegyednek nevezett városrész, amely a korabeli metszeteken is jól látható. Erről korábban látványos animációs filmet készített a Baltavári Tamás történész vezette E-History Történelmi Animációs Egyesület, illetve a Hyperion Interaktív Oktatásfejlesztő Kft.
Karakas pasa tornya annak a középkori erődrendszernek a része volt, amelyet az egyes falszakaszok végén, illetve a sarkokon egy-egy kör alaprajzú torony tagolt. Az egykori ágyútorony neve építtetőjére, Karakas Mehmed budai pasára utal, aki 1620 körül emeltette a 12 szögletű tornyot, faragott kváderkövekből, amelyet tölcséres ablakok és egyszerű lőrések tagoltak.
Karakas pasa tornyának középkori állapotáról nincsenek pontos információk,
azonban a sarokbástya két és fél évszázad alatt túlélt több ostromot, és még a XIX. század végén is őrizte eredeti formáit.
Karakas pasa tornya ellentétes utat járt be, mint a Csikós udvar többi épülete. A második világháborúban megsérült Lovarda, Stöckl lépcső és a Főőrség helyreállítása elmaradt, a kommunizmusban ideológiai okokból mindegyiket elbontották és a Budavári Palotanegyedhez méltatlan, használaton kívüli, kavicsos rézsűt alakítottak ki a helyükön. Ha körbenézünk a Csikós udvaron, láthatjuk, hogy a Nemzeti Hauszmann program részeként végzett helyreállítás valódi újjászületés: ma újra itt állnak az elbontott épületek és új kulturális helyszínként várják az ide érkezőket. A torony megnyitásával lezárult egy folyamat, amelynek eredményeként teljesen újjászületett a korábban méltatlanul elhanyagolt Csikós udvar és környezete:
újjáépült a Főőrség és a Lovarda, visszaépült a Hauszmann-féle rámpa és a Stöckl lépcső, valamint egy új, mediterrán hangulatú pihenőrészt alakítottak ki a Lovarda épülete mellett.
A Török kerthez a Tabán felől egy akadálymentes útvonalon érhetnek el a látogatók, amely évtizedek után most újra összeköti a Várhegy nyugati oldalán lévő teraszokat.
Karakas pasa tornya új külsőt kapott és a belső terek is megújultak. A benne működő kávézó és mosdó lehetőséget ad a megpihenésre és a felfrissülésre, az információs pont tájékozódást biztosít a látogatóknak. Az épületben a Budavári Palotanegyed hetedik információs pontja nyílt meg.
Fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak az épület, hanem a környezete is megújult.
Egy eldugott, hangulatos kert nyújt lehetőséget a pihenésre a várfal tövében. A minioázis tervezésekor nagy gondot fordítottak a mediterrán mikroklímájú kert flórájának kialakítására. A Török kert keleties atmoszférájáról az öt színben pompázó rózsabokrok, fügefák, illetve a mór mintákat idéző díszszökőkút gondoskodik. A kertben mindezeken felül szépen gondozott gyep, vadszőlő, birsalma és törpeorgona is helyet kapott, amelyek folyamatos vízellátását automata öntöző- és csepegtető rendszer biztosítja.
A Várnegyed felfrissítése folytatódik, ugyanis egy időben három jelentős rekonstrukció is zajlik. A jelenlegi legnagyobb a József főhercegi palota újjáépítése a Szent György téren, de 2025-re elkészül a Dísz téri egykori Vöröskereszt-székház, illetve a korábbi Honvéd Főparancsnokság is.
Július 15-től újabb tematikus vezetéssel bővül a Budai várséták programkínálata Újjászülető örökségünk címmel.
A séta A Hauszmann-sztori című kiállítástól indul és a megújuló Budavári Palotanegyed történetét mutatja be, de a jelenlegi fejlesztések kulisszatitkait is megismerhetik a résztvevők. A séta záró állomása Karakas pasa tornya, ahol a program résztvevői egy frissítő ital elfogyasztása közben gyönyörködhetnek a Török kert látványában.
