Restaurált remekművekkel érkezik – immár hatodik alkalommal – ismét a budapesti klasszikusfilm-maraton. Szeptember 12-től hat napon át a filmtörténet legjelentősebb alkotásaiból kaphatunk ízelítőt a fesztivál fővárosi helyszínein. A több mint száz filmalkotást felvonultató fesztivál példátlanul gazdag programot kínál ingyenes szabadtéri vetítésektől kezdve, érdekes tematikák mentén összeállított filmvetítéseken és élőzenés filmkoncerteken, a hazánkban egyedülálló nemzetközi filmszakmai műhelyeken és mesterkurzusokon (Budapest Classics Lab) át izgalmas családi és oktatási programokig.
Magyarországon a maratonon láthatók először nagyvásznon, restaurálva azok a rendszerváltásig feledésbe merült filmek, amelyeket a 30-as évek ifjú tehetsége, Tóth Endre rendezett. Ezek a filmek már olyan izgalmas témákat boncolgattak, mint az abortusz, a nők hátrányos megkülönböztetése vagy a munkahelyi abúzus (Két lány az uccán), de vannak köztük fordulatos krimik és vígjátékok (5 óra 40, Hat hét boldogság, Toprini nász) és egy remek életrajzi film (Semmelweis). A Két lány az uccán restaurálása Martin Scorsese alapítványával együttműködésben készült. A 110 éve született Tóth Endre 1939-ben elhagyta Magyarországot és előbb Korda Sándornál dolgozott, majd Hollywoodba ment, ahol André de Toth néven remek történelmi és westernfilmeket, valamint film noirokat készített. A legenda szerint ő adta a fiatal Charles Buchinskinek a Bronson nevet egy forgatáson. Martin Scorsese a rendezők rendezőjének nevezte. A maraton közönsége idén átfogó filmválogatást tekinthet meg Tóth hollywoodi karrierjéből is.
Generációk megunhatatlan kedvence több évtized óta Latabár Kálmán, a „mi Latyink”. A maratonon ismét nagyvásznon látható a főszereplésével készült Egy bolond százat csinál (1943) és Egy szoknya, egy nadrág (1943) című alkotások, valamint minden idők legnagyobb magyar kasszasikerei, a Mágnás Miska (1948) és az Állami Áruház (1952).
Nem maradhatnak ki a fővárosunkat ünneplő alkotások sem az idei maratonról, hiszen 150 éve, 1873-ban, a Duna két partján lévő városrész egyesítésével született meg Budapest. A város egyedülálló hangulatához hozzátartoznak a múltat idéző körfolyosós házak – egy ilyen angyalföldi lakásban játszódik Máriássy Félix Külvárosi legenda (1957) című alkotása, amely a neorealizmus egyik legszebb hazai példája Tordy Géza, Törőcsik Mari, Máthé Erzsi és Sinkovits Imre főszereplésével. Fiatalok keresik az útjukat Sós Mária Városbújócska (1985) című filmjében a főváros sejtelmes neonfényes, zegzugos labirintusában „bújócskázva” éteri jazzdallamok és underground slágerek kíséretében. Bereményi Géza A tanítványok (1985) című alkotásában pedig a történelem egy kevésbé ismert fejezetét ismerhetjük meg egy szegény egyetemista történetén keresztül, Eperjes Károly és Cserhalmi György főszereplésével.
