Richly Gábor, az MMA főtitkára kifejtette: sajnálatosan nincs lehetőség minden magyar művész hagyatékának a fizikai megmentésére, de a legjelentősebbek megőrzésére törekedni kell. A probléma régi, de ma vannak lehetőségek arra, hogy változtassunk ezen. Az új technológiák, módszerek és a mesterséges intelligencia segítséget nyújthat.
A Magyar Művészeti Akadémia elsősorban digitalizáció és az adatbázis-építésével kíván ebben a fontos feladatban részt vállalni.
A műalkotásokról készült képek mellett hamarosan 3D-s eszközökkel is képesek lesznek szobrokat, plasztikákat megőrizni a digitális terekben. Kiemelte, hogy a művészi teljesítményeket nemcsak megőrizni kell, hanem be is kell mutatni, mind a hazai, mind a nemzetközi közönség számára. Ehhez a magyar mellett idegen nyelven is elérhetővé kell tenni azt a sok-sok tudást, amely az elmúlt években „analóg” módon jött létre. A digitalizáció így részleges, de fontos megoldást nyújthat a művészeti hagyatékok megmentésére és reprezentációjára.
Csete Örs, a MMA Titkárságának főosztályvezetője előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi életet nagyban meghatározza az idő és az időhöz való viszonyulás. Az emberi természet sajátossága, hogy kultúráját, tudását meg kívánja őrizni a következő generációk számára. Emlékeztetett arra, hogy a hazai művészeti hagyatékok kutathatóvá tétele nemcsak fontos, hanem közérdekű feladat is. Mindez azonban számos erőforrást igényel a tudományos és kulturális intézményektől.
A digitalizáció az egyetlen út. Mentés másképpen projekt célja, hogy nem hamuként szóródjanak szét a művészek után maradt hagyatékok, hanem a gyémántként. A kettő között isteni hajszál van kémiailag. Azon dolgozunk, hogy minél többek munkásságát megőrizhessünk legalább a digitális terekben.
Elmondta, hogy jelenleg olyan okostelefonra tervezett platformot készít, amely képes könnyeden bemutatni az MMA-akadémikusok életét és munkásságát. Ez a felület jelenleg 700 ezer adatot tartalmaz, de képes lesz legalább három és fél millió adatot kezelni.
A kerekasztal-beszélgetésen a művészhagyatékok sorsát vitatták meg a szakértők, a kultúra, a művelődéstörténet és a jog oldaláról. Egyetértettek abban, hogy a művészeti alkotások megőrzése és együttes kezelése nagyon fontos. Felhívták a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon az MMA 350 akadémikusa mellett legalább tízezer művészember alkot, akik közül évente közel kétszáz személy hal meg. Ezért is kiemelten fontos, ha másképpen nem is, de életrajzi adatokkal, illetve a digitalizáció eszközével megörökítsék az egyéni életutakat.
Kardos Sándor, az MMA akadémikusa elmondta, hogy gyűjtőkört nem szabad csak a professzionális művészek köré építeni, mert az amatőrök is képek nagyszerű alkotásokra.
Amikor Isten ujja beleér, akkor valami egészen érdekes alkotások jönnek létre az amatőr művészek esetében is
Ezért örök dilemmát jelent a szakmában, hogy mely életműveket, mely hagyatékokat kell megszerezni a közgyűjteményeknek?
Gelegonya Gyöngyvér, Kunkovács László leánya, aki egyben apja fotóarchívumának feldolgozója, beszámolt arról, hogy milyen nehézségekkel jár egy több százezres magángyűjtemény rendszerezése és tudományos igényű feldolgozása. Hangsúlyozta, hogy a művészek többsége nem az asztalfióknak dolgozott, ezért az ő munkásságukat be kell mutatni. Ezért is készítettek külön honlapot édesapja képeinek.
A kerekasztal-beszélgetésen különös figyelmet szenteltek a hagyatékok megőrzésének és bemutatásának jogi kérdéseinek.
Borítókép: Részlet a Magyar Művészeti Akadémia kerekasztal-beszélgetéséből (Fotó: Bach Máté)
