Richly Gábor, az MMA főtitkára kifejtette: sajnálatosan nincs lehetőség minden magyar művész hagyatékának a fizikai megmentésére, de a legjelentősebbek megőrzésére törekedni kell. A probléma régi, de ma vannak lehetőségek arra, hogy változtassunk ezen. Az új technológiák, módszerek és a mesterséges intelligencia segítséget nyújthat.
A Magyar Művészeti Akadémia elsősorban digitalizáció és az adatbázis-építésével kíván ebben a fontos feladatban részt vállalni.
A műalkotásokról készült képek mellett hamarosan 3D-s eszközökkel is képesek lesznek szobrokat, plasztikákat megőrizni a digitális terekben. Kiemelte, hogy a művészi teljesítményeket nemcsak megőrizni kell, hanem be is kell mutatni, mind a hazai, mind a nemzetközi közönség számára. Ehhez a magyar mellett idegen nyelven is elérhetővé kell tenni azt a sok-sok tudást, amely az elmúlt években „analóg” módon jött létre. A digitalizáció így részleges, de fontos megoldást nyújthat a művészeti hagyatékok megmentésére és reprezentációjára.
Csete Örs, a MMA Titkárságának főosztályvezetője előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi életet nagyban meghatározza az idő és az időhöz való viszonyulás. Az emberi természet sajátossága, hogy kultúráját, tudását meg kívánja őrizni a következő generációk számára. Emlékeztetett arra, hogy a hazai művészeti hagyatékok kutathatóvá tétele nemcsak fontos, hanem közérdekű feladat is. Mindez azonban számos erőforrást igényel a tudományos és kulturális intézményektől.
A digitalizáció az egyetlen út. Mentés másképpen projekt célja, hogy nem hamuként szóródjanak szét a művészek után maradt hagyatékok, hanem a gyémántként. A kettő között isteni hajszál van kémiailag. Azon dolgozunk, hogy minél többek munkásságát megőrizhessünk legalább a digitális terekben.
Elmondta, hogy jelenleg olyan okostelefonra tervezett platformot készít, amely képes könnyeden bemutatni az MMA-akadémikusok életét és munkásságát. Ez a felület jelenleg 700 ezer adatot tartalmaz, de képes lesz legalább három és fél millió adatot kezelni.
