A kerekasztal-beszélgetésen a művészhagyatékok sorsát vitatták meg a szakértők, a kultúra, a művelődéstörténet és a jog oldaláról. Egyetértettek abban, hogy a művészeti alkotások megőrzése és együttes kezelése nagyon fontos. Felhívták a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon az MMA 350 akadémikusa mellett legalább tízezer művészember alkot, akik közül évente közel kétszáz személy hal meg. Ezért is kiemelten fontos, ha másképpen nem is, de életrajzi adatokkal, illetve a digitalizáció eszközével megörökítsék az egyéni életutakat.
Kardos Sándor, az MMA akadémikusa elmondta, hogy gyűjtőkört nem szabad csak a professzionális művészek köré építeni, mert az amatőrök is képek nagyszerű alkotásokra.
Amikor Isten ujja beleér, akkor valami egészen érdekes alkotások jönnek létre az amatőr művészek esetében is
Ezért örök dilemmát jelent a szakmában, hogy mely életműveket, mely hagyatékokat kell megszerezni a közgyűjteményeknek?
Gelegonya Gyöngyvér, Kunkovács László leánya, aki egyben apja fotóarchívumának feldolgozója, beszámolt arról, hogy milyen nehézségekkel jár egy több százezres magángyűjtemény rendszerezése és tudományos igényű feldolgozása. Hangsúlyozta, hogy a művészek többsége nem az asztalfióknak dolgozott, ezért az ő munkásságukat be kell mutatni. Ezért is készítettek külön honlapot édesapja képeinek.
A kerekasztal-beszélgetésen különös figyelmet szenteltek a hagyatékok megőrzésének és bemutatásának jogi kérdéseinek.
Borítókép: Részlet a Magyar Művészeti Akadémia kerekasztal-beszélgetéséből (Fotó: Bach Máté)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!