A magyar lélek formái

A magyar néphagyomány egységét kívánja bemutatni a II. Népművészeti Nemzeti Szalon LélekFormák című kiállítása, amely szombattól július 16-ig látogatható a Műcsarnokban. Tizedik alkalommal rendezi meg a Magyar Művészeti Akadémia és a Műcsarnok a Nemzeti Szalon kiállítást, amivel idén lezárul az építészet–képzőművészet–fotográfia–iparművészet–népművészet második ötéves ciklusa.

Fotó: Walter Péter

Kulcsfogalom a hagyományok továbbadása

Vetró Mihály, a kiállítás főkurátora arról beszélt, hogy kiállításukban néphagyományunk egységét szeretnék bemutatni, a tárgyalkotó mesterek munkásságával együtt azt a szellemi és lelki világot, indíttatást, melyből a kézbe simuló tárgyaink kisarjadnak. – Láttatni, hogyan öltenek testet, lesznek tárggyá a lélekformák. Az erős gyökerekből táplálkozó, növekedő, napjainkban is kivirágzó magyar művészetet és azt a szerves gondolkodásmódot, mely az alkotás örömén keresztül túlélni segít – mutatott rá a főkurátor. Vetró Mihály elmondása szerint a népművészet kulcsfogalma a hagyományok továbbadása, erre utal a kiállítás első termének címe is: Örökítés. Mint felidézte, a népi mintakincsek, munkamódszerek évszázadokon át családokon, faluközösségeken belül öröklődtek tovább. Ez a hagyomány azonban mára megszakadt, továbbéltetésük kézművesmesterekre és dinasztiákra maradt, ezeket mutatják be a teremben.

Szerényi Béla társkurátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a népművészet a jövőnek is példákat és megoldásokat kínál, többek között a takarékos anyaghasználatból és az újrahasznosításból. Kolozsvári István a „Gyöngyvel leveledzik” mottójú termet bemutatva elmondta, hogy a kortárs képző- és iparművészek népművészet által inspirált munkáiból válogattak, olyan alkotók műveiből, „akik vállaltan a magyar lelket fogalmazzák anyagba”.

Igyártó Gabriella társkurátortól megtudtuk, hogy harminchárom, a népművészet különböző ágát képviselő fiatal alkotó mutatkozik be a következő teremben. Kiemelte, hogy közülük már csak kevesen tanulták családi körben a kézművességet, mégis mindannyian magas szinten művelik azt. Pergő képek címmel a magyar néprajzi filmkészítés remekeiből válogat a tárlat negyedik terme, ahol Rockenbauer Zoltán kurátor beszélt arról, hogy hogy a XX. század robbanásszerű technikai fejlődése néhol meg is szüntette a hagyományos népi kultúrát, az új technikai eszközök ugyanakkor annak megőrzéséhez is hozzájárultak. Tulipán Zsuzsanna kurátor mutatta be A világ tudatosítása című fotókiállítást, amely három fiatal fotográfus egy-egy sorozatából válogat. Mohos Zsófia a nógrádi Rimóc és a délvidéki palóc falu, Kupuszina hagyományait és ünnepeit örökítette meg, a marosvásárhelyi Nagy Botond hagyományos mesterségek művelőiről készített portrésorozatot, a MOME-n végzett Szász-Bányász Anna pedig saját családja gyergyói gazdaságának mindennapjait dokumentálta.

Borítókép: Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára köszöntötte a kiállítás résztvevőit( Fotó: Walter Péter)