Aki csak élt és mozgott, ott volt ezen a nem mindennapi, nemzetegységesítő hangversenyen, ahol az este második felében – a revizionista dalokat követően – már a hölgyeknek szánt finom szerenádok előadásával is kedveskedtek a dalárdák tagjai. A háromnapos esemény vasárnap délután fejeződött be, a dalárdák pedig azzal a tudattal térhettek haza, hogy egy összetört és szétszabdalt országban sincsenek egyedül. A magyar dal összeköt zenészt, énekest és hallgatóságot egyaránt.
1931-ben hasonló célok mellett az Országos Magyar Dalos Szövetség elhatározta, hogy egy konkrét napot, május 3-át a „magyar dalos nappá” nyilvánítanak.
A második világháború, majd az utána felálló új diktatórikus rendszer nem tette lehetővé a „magyarkodást”. A kommunista párt 1948 után minden civil szervezetet megszüntetett, illetve állami ellenőrzés alá vont. Így szűntek meg azok a több évtizedes hagyományú és tapasztalatú dalkörök, dalárdák, amelyek 1920 után szívügyüknek tartották azt, hogy a magyar dal a Kárpát-medence minden pontjára elhallatszódjon. Mindaz a repertoár, amelyben addig milliók hittek és bíztak, poros kottaként maradt meg eldugott padlásokon és poros levéltári dobozokban.
A modern magyar dal napja
Sok-sok évtized után Presser Gáborban merült fel a gondolat, hogy meg kellene ünnepelni a magyar dalt egy külön erre az alkalomra szánt napon. Mindez már teljesen más alapokon nyugodott, mint a korábbi évtizedek elképzelései. Ha az országhatárok nem is, de sok minden más megváltozott itthon, többek között a zene társadalmi szerepe is. Új zenei műfajok jöttek létre, amelyek teljesen megváltoztatták a hazai zenei életet is. Az egykori nótakörök szerepét átvették a sok-sok decibellel dübörgő együttesek. Az angolszász pop-rock kultúra térnyerése a fesztiválokon, illetve a rádióadásokban sokakban megérlelte a gondolatot, hogy fontos lenne kifejezetten a magyar előadókat és dalokat támogatni, reflektorfénybe helyezni, legalább ezen a napon.
Ne hallgassunk annyi külföldi szemetet, még akkor se, ha nagyon jók!
– mondta Nagy Feró 2008-as fellépése előtt, aki azt is elárulta, hogy annak örülne, ha a rádiók és televíziók kínálata legalább hetven százalékban magyar előadóktól származna.
A 2008-as nagy durranás
2008-ban a Sziget fesztivál mínusz egyedik napjaként kezdődött meg a magyar dal napja, amely Presser Gábor ötlete alapján, Novák Péter előadóművész segítségével valósult meg a világhírű fesztivál infrastruktúrájának felhasználásával. Az elismert zenészek célja az volt, hogy ezen a nagyszabású koncerten a hazai nagyközönség és a szórakoztató zene képviselői együtt ünnepelhessenek.
Ekkor többségében az elmúlt négy-öt évtized hazai beat, pop, rock dalai és előadók kapták meg a nagyszínpadot, a Beatricétől Keresztes Ildikóig.
Az első évben több mint nyolcvan nagyszerű énekes és zenész bűvölte el a Hajógyári-sziget látogatóit. A nagyszabású, hétórás koncertmaratonon számos zenei műfaj képviselője lépett fel. A magyar dal napjára összeálló „Rock Allstar” nevű formációban olyan zenészek kaptak helyet, mint Török Ádám, Takáts Tamás vagy éppen Vikidál Gyula. Hasonló nagynevű, ideiglenes gárdával lépett fel az Omega Tribute Band is. Az első év sikere megmutatta a szervezőknek, hogy nagy igény mutatkozik az efféle zenei attrakciókra, valamint azt is, hogy nemcsak az ifjúság, hanem a felettük járó korosztály is szívesen jár szabadtéri koncertekre, fesztiválhelyszínekre, ha ott nekik megfelelő együttesek húzzák a talp alá valót.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!