– Budapesten született, de másfél éves korától tizenegy éves koráig Venezuelában élt. Mit jelentett ez önnek?
– Erősen hatott rám a latin-amerikaiakra jellemző jókedv, a lazaságuk és a szoros kapcsolatuk a zenével és a tánccal. Sajnos elképesztő rombolást végzett ott az elmúlt körülbelül húsz évben az újkori kommunizmus építése. Elkeserítő a gazdasági és a társadalmi helyzet, és nem tudom, hogy valamikor még biztonságban visszamehetek-e, hogy meglátogassam a gyerekkori világomat.
– A zene mellett a repülés, a sakk és a fotózás is fontos része az életének.
– A repülést gyerekkorom óta imádom, ha nem zenész lennék, valószínűleg pilóta lenne a foglalkozásom. A fotózásban a pillanat megörökítését, a sakkban az összefüggések felfedezését szeretem. Csakúgy, mint a zenében is, ahol fontos számomra a hasonlóságok és eltérések keresése – például a különböző szerzők megoldásai között.
– Milyen koncertekre készül most?
– A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával, Kovács János vezényletével október 19-én a Zeneakadémia Nagytermében adunk koncertet. Hacsaturján d-moll hegedűversenyét adjuk majd elő. Október 22-én ugyancsak a Zeneakadémia Nagytermében a Zeneakadémia szimfonikus zenekarát vezénylem. Liszt Les Préludes című szimfonikus költeménye, Rahmanyinov 2. zongoraversenye, illetve Dvorák 8. szimfóniája hangzik majd el Farkas Gábor zongoraművész közreműködésével. Novemberben Pécsett, a Kodály Központban Mendelssohn e-moll hegedűversenyét adjuk elő a Pannon Filharmonikusokkal, Bogányi Tibor vezényletével, két napra rá pedig Bécsben játszom el Bartók 2. hegedűversenyét.
– Nemcsak hegedűművészként, de olykor karmesterként is színpadra lép. Hogy egészíti ki egymást a kettő?
– A karmesterség a zenének teljesen más dimenzióit nyitja meg, mert – habár hasonló színpadi jelenlét szükséges hozzá, mint a hegedüléshez, és a zenét is hasonlóan élem át karmesterként, mint zenészként – a hangszeremen játszva viszonylag pontosan tudom, hogy mire számítsak, míg a zenekarral való együttműködés során folyamatosan hinnem kell a zenészekben is. Hiszen az ember ugyan sugározza a zenét a muzsikusok felé, azonban hogy mit kap vissza, az valójában egy kicsit a gondviselésen is múlik. Nagyon fontos, hogy a zenészekkel ideális esetben folyamatosan inspiráljuk egymást, így születhetnek meg olyan pillanatok, amilyenek miatt érdemes zenélni.