Egyszer minden magyarnak látnia kell a Trianon Múzeumot

Megrendítő, felemelő és elgondolkodtató a napokban újra nyitott várpalotai Trianon Múzeum kiállítása. A magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató, megújult tárlat a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” fogadja újra a látogatókat. A trianoni tragédia megértésére egy drámai útvonalat építettek fel látványos elemekkel. Megújultak a kiállítási tartalmak, részben a korábbi tárlatok újragondolásával, modernizálásával, részben teljesen új elképzelések megvalósításával.

Fotó: Fülöp Ildikó

A két évig tartó felújítás után a teljesen megújuló, műemléki védettségű Zichy-kastélyban néhány napja újra megnyitotta kapuit a látogatók előtt a múzeum. A most befejeződött fejlesztés révén kiállítótereiben a 12 színből álló állandó, interaktív Trianon-kiállítás, valamint a múzeum tematikájához kapcsolódó számítástechnikai foglalkoztató, mozi, zeneszoba, múzeumpedagógiai terem és szabadulószoba, továbbá szakkönyvtár várja a látogatókat és a szakmabelieket. 

A felújított épület

Az épületben nemcsak létfontosságú állagvédelmi és felújítási munkák történtek, hanem kialakították az új fűtési rendszert is, amely lehetővé teszi, hogy a múzeum egész évben komfortos körülmények között fogadhassa látogatóit. A projekt része volt az ajándékbolt, a ruhatár és a kávézó kialakítása, az akadálymentesítés és a rendezvényterek létrehozása a kastélyépületben. A felújítás az Európai Unió és a magyar állam támogatásával, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinálásában, a nemzeti kastély- és várprogram segítségével valósult meg. Mindezeket Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum igazgatója, kuratóriumi elnök ismertette, majd bemutatta Tóth Kázmér díszlettervezőt, akinek nagy szerepe volt a kiállítás létrejöttében. – Nagyon komoly történeti tudásmennyiség van feltüntetve a falakon, de arra is törekedtünk, hogy vizuális hatást érjünk el – avatott be a díszlettervező. – Vannak olyan részek, amelyek kifejezetten teátrálisak, mert hatást akarnak kiváltani. Ahhoz, hogy úgy menjen végig az ember a kiállításon, hogy a történéseket megélje, kellenek a látványelemek, a hanghatások, amelyek felerősítik a történelmi tényeket. Volt egy komoly grafikuscsapat, tagjai elképesztően alkalmazkodtak azokhoz az ötletekhez, amelyekkel meg tudjuk mutatni a különböző fázisokat. 

Elsősorban a fiatalokat szeretnénk megszólítani, akik nem biztos, hogy mindent elolvasnak, de a hatás, amit átélnek, ugyanazt eredményezi: érdeklődni kezdenek a téma iránt.

Az idősebb korosztálynak ez agyonhallgatott téma, ezért is meg kell ismerniük. Akkor lennénk a legboldogabbak, ha mindenki megnézné a kiállítást – tette hozzá Tóth Kázmér. 

A Trianon Múzeum generálisan újult meg – mutatott rá Szabó Pál Csaba. – Azt mondhatjuk, hogy 

kiállításaink megnyitásával és a Trianon Múzeum újranyitásával megszületett az első szisztematikus, hatásos, önreflexív értelmezés a XX. századi Magyarországról, országunk jelen idejű lehetőségeiről és feladatairól, vagy, ahogy ezt régebben mondták, a magyarság közép-európai küldetéséről. 

Kiállításunk számos kérdésben új értelmezését adja a Trianonhoz vezető folyamatoknak és a közösségi gyógyulás módszereinek, kockázatainak és esélyeinek – hangsúlyozta. – Múzeumunk határozott, mindent felülíró célkitűzése, hogy üzeneteinkkel el tudjuk érni az iskoláskorú, középiskolás és egyetemista nemzedéket. Múzeumi ajánlatunk felveszi a versenyt a fiatalok által használt képi világ eszközeivel és technikáival. A Trianon Múzeum hatni akar, és változást elérni. A sikerünk azon múlik, hogy a fiatalok megértenek-e legalább néhányat az üzeneteink közül. 

A legnagyobb veszély, hogy annak az évszázados folyamatnak, amelyben Magyarország erőtlenné vált, még nem vontuk le igazán a tanulságait.

Meggyőződésünk, hogy a trianoni trauma ismerete, kezelése, diagnózisa és terápiája nélkül nincs színvonalas közösség, kiegyensúlyozott, értelmes és megvalósítható magyar jövő – foglalta össze az igazgató.

Borítókép: Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum igazgatója (Fotó: Fülöp Ildikó)