Az először 1956-ban bemutatott musical napjainkban is aktuális, mivel a társadalmi és egyéni felelősségvállalás kérdéseit veti fel. Béres László rendező szerint azért is „áthallásos”, mivel ma is egocentrikus világban élünk, és a morális kérdések egyre ritkábban vetődnek fel.
Jankó Zsolt szerint ez a musical a szerzőpáros legsikeresebb együttműködése, jó slágerek, markáns dallamok jellemzik. Szép Gyula arról beszélt, hogy nagy csapat vett részt a színpadra vitelében, mivel két szereposztás van, a teljes énekkar és balettkar közreműködik benne. A koreográfiát Jakab Melinda, a díszletet Bocskai Gyopár, a jelmezeket Ledenják Andrea tervezte. Mint mondták,
a színpadi mozgás a polifoniára épül, míg a díszlet a sok utcakép miatt mozgatható, így könnyen váltják egymást a külső és belső terek. A jelmezek az 1912-es London hangulatát idézik.
Szép Gyula igazgató szerint a díszlet mozgathatósága amiatt is fontos, mivel egyedüli erdélyi magyar operaként a társulatnak „kötelessége” kiszállásra menni, így ezt más színpadokon is fel kell tudni építeni.
A főbb szerepekben látható Mányoki László, Szilágyi János és Modra Noémi énekesek azt emelték ki, hogy mivel színészcentrikus musicalről van szó, külön kihívás volt, hogy a szöveget énekelve is ugyanazt a hatást érjék el, mintha mondanák.
Az előadást 2024 januárjában és februárjában is játssza a társulat.
A Kolozsvári Magyar Opera december 7-én Gaetano Donizetti Szerelmi bájital című operáját is műsorra tűzte Palló Imre karmester vezényletével, Kürthy András rendezésében. A karácsonyi előadások is nagyobb hangsúlyt kaptak idén: december 19-én Mézeskarácsony címmel Kolozsvár Magyar Gyerekkórusának hangversenyét, míg 21-én a Tokos Zenekar Karácsonyi népi koncertjét hallgathatja meg a kolozsvári közönség.