Vajda Lajos Szentendréje – a festő motívumvilágának nyomában

A Vajda Múzeum november 12-én nyitó új kiállítása a művész egy-egy alkotását Szentendre ikonikus részleteivel kapcsolja össze. A motívumok megtermékenyítő hatását, továbbélését szentendrei művészek – Aknay János, Balogh László, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Deim Pál, Korniss Dezső, Matyófalvi Gábor, ef Zámbó István – alkotásain keresztül mutatja be a tárlat.

2023. 11. 04. 10:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vajda Lajos (1908–1941), a 20. századi magyar avantgárd/modern képzőművészet kiemelkedő alkotójának élete és művészete elválaszthatatlan Szentendrétől. A város jellegzetes motívumai, építészeti és természeti öröksége, rejtett kincsei és különleges atmoszférája megtermékenyítően hatott Vajda progresszív művészeti szemléletére. 

A Vajda Szentendréje című kiállítás, az elmúlt évek kutatásainak eredményeit is bemutatva, a művész egy-egy alkotását kapcsolja össze Szentendre ikonikus részleteivel,

a művészi motívumokat az eredeti ősforrásokkal, az életművön keresztül felvillantva Szentendre városának helytörténeti vonatkozásait, gazdag és megőrzésre méltó múltját, valamint 21. századi jelenét.

Vajda Lajos viszonya Szentendre városképéhez, a település sajátos hangulatához, a helyi hagyományhoz és a különböző motívumokhoz folyamatosan változott – az útkeresés korai éveiben főleg a város „nagy látványai” foglalkoztatták a művészt, majd egyre közelebbről, a részletekre fókuszálva vizsgálta a település épített örökségét: a temetőket, a Szamárhegy utcáinak apró részleteit, gyorsan elmúló népi emlékeket.

 1938-tól soha többé nem jelent meg a város egyetlen fragmentuma sem művein. 

Vajda életműve híven tükrözi a tradícióból táplálkozó progresszió útjait, a múlt avantgárd szemléletű megújításának lehetőségét. 

A motívumok megtermékenyítő hatását és vándorlását egy kiemelt példán keresztül mutatja be az utolsó terem, ahol Vajda művészetének egyik alapvető jelképét, az ikon- és pléhkrisztusból kialakult bábufigura eredetét, majd az 1968 és 1975 közötti időszakban a szentendrei művészek körében történő továbbélését és formai-tartalmi módosulásait tárja fel. Szabó Noémi művészettörténész tárlatvezetést tart a kiállításon. Regisztráció szükséges: [email protected]

A kiállításhoz kapcsolódó programok:

11.18. szombat 16:00
Én | Önismereti foglalkozás felnőtteknek Nagy Luca meseterapeutával

11.19. vasárnap 10:00
Családi nap | Szentendrei motívumkereső

12.16. szombat 13:00
Advent a múzeumban | Vendégségben Szentendrén

01.19. péntek 16:00
Novotny Tihamér művészettörténész tárlatvezetése

Borítókép: Szentendrei házak feszülettel, 1937 (Forrás: Ferenczy Múzeum, Szentendre)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.