Mit kell tudni Szent Miklós ünnepéről?

A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is.

Budapest, 2018. november 30. Joulupukki, a lappföldi Mikulás a MikulásGyár karitatív akció megnyitóján a budapesti Millenáris Parkban 2018. november 30-án. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Már csecsemőkorában böjtölt

Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a X. század óta tartják. A hagyomány szerint Miklós a III. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. 

Úgy tartják, hogy már csecsemőkorában is tartotta a böjtöt, e napokon csak egyszer szopott.

Szent Miklós ikonja Novgorodban. Forrás: Wikipédia

Szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona, a város püspöke nevelte fel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztotta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé. A hivatalt ötvenkét évig töltötte be. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése (303–311) idején börtönbe került, majd 325-ben részt vett a Nagy Konstantin császár által összehívott niceai zsinaton. Az emberek tiszteletét és szeretetét jótékonykodásával vívta ki, tettei miatt már életében szentnek tartották. A legenda szerint 343. december 6-án halt meg püspöki székhelyén, sírja zarándokhely lett.

Rengeteg csodatétel fűződik nevéhez – gyermekek és diákok védőszentje

Amikor Mürát 1087-ben elfoglalták a muszlim szeldzsuk törökök, maradványait az itáliai Bariból érkezett hajósok városukba vitték, ahol bazilikát építettek tiszteletére, ereklyéit II. Orbán pápa helyezte el a főoltáron. (A relikviák egy részét 2017 májusában, Ferenc pápa és Kirill moszkvai pátriárka előző évi megállapodása értelmében Oroszországba vitték és néhány hónapig Moszkvában, majd Szentpéterváron tették közszemlére – egyedül az orosz fővárosban egymillió ember állt sorba, hogy egy pillantást vethessen rájuk.)

Lorenzo Monaco: A tengeri vihar lecsendesítése. Forrás: Wikipédia

Miklós kultusza nem sokkal halála után kezdődött, már a VI. században templomot emelt neki Konstantinápolyban I. Justinianus bizánci császár. A szent nevéhez számtalan legenda fűződik. Csodatettei között tartják számon, hogy imáival lecsillapított egy iszonyatos vihart és megmentett egy vízbe esett tengerészt, ezért ő az utazók, kereskedők, zarándokok, tengerészek és révkalauzok védőszentje. 

Amikor városát éhínség sújtotta, és egy gonosz hentes három kisgyermeket ölt meg, hogy húsukat kimérje, Miklós leleplezte bűnét, sőt a fiúkat is feltámasztotta, ezért a gyermekek és diákok védőszentje is.

Innen eredhet az ablakba tett cipő szokása 

Egy másik legenda szerint az éhínség idején a kikötőbe érkezett, a császári gabonakészletek feltöltésére szánt hajók kapitányait rábeszélte, hogy minden hajóról százmérőnyi gabonát adjanak a városnak, mert ezt a hiányt nem fogják észrevenni az ellenőrök. A tengerészek így is tettek, de amikor megérkeztek Bizáncba, csodálkozva látták, hogy a rakomány egy gabonaszemmel sem csökkent. Megint másik történet szerint Miklós, amikor a fülébe jutott, hogy a helytartó három ártatlan embert akar kivégeztetni a vagyonáért, a császár éppen nála lévő küldötteit faképnél hagyva megakadályozta a jogsértést. 

Ilja Repin: Myrai Szent Miklós megment három ártatlant a haláltól (1889). Forrás: Wikipédia

Az udvarba visszatérő küldötteket ellenségeik hamis váddal börtönbe juttatták, ők pedig kivégzésük előtt maguk is Miklóshoz fohászkodtak segítségért. Szent Miklós meg is jelent Konstantin császár álmában, és azt kérte, bocsássa szabadon a foglyokat. A császár, aki a püspököt nem ismerte, kételkedni kezdett, de amikor kiderült, hogy a per bírája ugyanilyen álmot látott, újra megvizsgálta az ügyet és szabadon bocsáttatta a vádlottakat.

A nevéhez fűződő leghíresebb legenda szerint élt Mürában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni három lányát, mert nem tellett neki a hozományra. 

A dolog Miklós fülébe is eljutott, de a püspök túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Inkább az éjszaka leple alatt dobott be három erszényt az apának, így a lányok megmenekültek attól, hogy örömlánynak adják el őket. E tettéért Szent Miklós a hajadonok és az aggszüzek védőszentje, oltalmazója továbbá a házasságnak és az anyaságnak is. 

Fra Angelico: A három szűz férjhezadása. Forrás: Wikipédia

Védőszentje ezenfelül Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Apuliának, a zálogházak tulajdonosainak, az illatszerészeknek, a gyógyszerészeknek, a pálinkafőzőknek, Magyarországon Kecskemét városának.

A városi értelmiség segítségével terjedt el legendája

Német nyelvterületen a Mikulásnak fenyegető külsejű „kísérői” vannak, akik veréssel vagy éppen megevéssel fenyegették a rossz gyermekeket: Németországban a gólyalábon közlekedő Knecht Ruprecht, Svájcban Schmutzli, Ausztriában a Magyarországon is ismert krampuszok. Az ajándékozás szokása Magyarországon a városi értelmiség révén terjedt el, feltehetően német, osztrák hatásra, falura csak a múlt században jutott el, jóllehet a parasztságnál korábban is voltak Miklós-napi alakoskodások. 

A krampuszfelvonulás egyik résztvevője égő fáklyákkal a szarván az ausztriai Reutte városban. Fotó: MTI

Miklós napja a magyar népi kalendáriumban asszonyidolog-tiltó nap volt, emellett termőnap a malacok születésére, valamint a bérletek megfizetésének napja.

A püspök legendája a különböző népek ajkán más és más változatban él, ennek megfelelően neve is hol Szent Miklós, Heiliger Nikolaus, Mikulás, az Amerikában ismert Santa Claus a holland Sinterklaas torzult változata. 

Így lett Télapó a Mikulásból

A Télapó elnevezés a második világháború után szovjet-orosz hatásra terjedt el Közép- és Kelet-Európában: az orosz hagyomány szerint Gyed Moroz (Fagy apó) a jóságos Sznyegurocskával (Hópelyhecske) hozza a fenyőfát az ajándékokkal, de Szilveszter napján.

A Dunántúlon a piros ruhás Mikulás előtt is élt egy szokás, a legények, az úgynevezett „Láncos Miklósok” bekormozott arccal járták a házakat – derül ki Tátrai Zsuzsanna beszámolójából. Ijesztgették, imádkozásra késztették a lányokat, gyermekeket. Ez a hagyomány onnan ered, hogy az emberek félnek a sötétben, az évnek ebben az időszakában pedig az éjszakák igen hosszúak.

Magyarországon az 50-es években a szovjet szokás átvételével lett a Mikulásból Télapó, és a mai dalok többségében az ő neve is szerepel – mondta a néprajzkutató.

Elüzletiesedett az ünnep

Szent Miklós ünnepe mintegy a karácsony vigíliája, bevezetése, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A középkor óta a tizennégy segítő szent közé sorolják, a legnagyobb tiszteletet a régi Oroszországban tanúsították iránta. Magyarországon a bizánci kapcsolatok alapozták meg tiszteletét, mintegy hatvan községet neveztek el róla, többek között Kunszentmiklóst és Szigetszentmiklóst.

A nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz. Hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú alakjához kapcsolódik a Mikulás-napi ajándékozás szokása.

– Itthon a telet jelképező öregember figurája összeolvad az év végével és a Mikulással. A csokoládémikulásokat már hónapokkal korábban elkezdik árulni – mondta Tátrai Zsuzsanna.

– Jó lenne, ha jobban megmaradna az illúzió, és nem árusítanák már szeptemberben a mikulásfigurákat. Túl nagy súlya van a kereskedelemnek az ünnepben. Inkább a varázslatnak kellene megmaradnia a gyermekek számára – mondta.

Az utóbbi években pedig már az LMBTQ-propaganda is alaposan törekszik kisajátítva eltorzítani az ünnepet, azonban a hagyományos értékeket képviselő társadalmak sok esetben nem tűrték meg ezeket a kísérleteket (a szerk).

Borítókép: Illusztáció (Fotó: MTI)