Kis Domonkos Márk: Ez a korosztály nagyon nyitott, de kritikus is

– Az a célunk, hogy minőségi és jó előadásokat mutassunk be az óvodásoknak, hogy tudjanak fejlődni, s abban bízunk, hogy ezzel megalapozunk egyfajta nyitottságot bennük a színházi kultúra iránt – fogalmaz Kis Domonkos Márk, a Déryné-program igazgatója, akit a nemrég elindult Vitéz László alprogramról kérdeztünk. Ennek, mint mondja, elsődleges célja, hogy az ország minden szegletében elérhetővé tegye a színházi kultúrát az óvodás korosztály számára.

– Elindult a Déryné-program Vitéz Lászlóról elnevezett alprogramja, melynek elsődleges célja, hogy elérhetővé tegye a színházi kultúrát az óvodás korosztály számára. Miért tartják ezt fontosnak?

– Úgy gondolom, hogy ebben az életkorban a legbefogadóbbak a gyerekek és egy-egy ilyen foglalkozás, előadás maradandó élményt nyújthat nekik. A színházi nevelés már a legfiatalabb korban elkezdődhet, erre fókuszál a Vitéz László-alprogram. A célunk ezzel – és a többi alprogramunkkal is –, hogy színházba járó közönséget tudjunk kinevelni a következő generációkból. Az ötlet maga onnan indult, hogy elindítottuk a KultUp Belenősz a kultúrába! című, a középiskolás korosztályt célzó és megszólító alprogramunkat, amelynek részeként középiskolákba látogatunk el, és az ő órarendjükhöz igazodva színházi témájú programokat, TIE foglalkozásokat, tantermi előadásokat, rendhagyó irodalom- és történelemórákat tartunk nekik. A Vitéz László alprogram az óvodák délelőtti foglalkozásainak menetébe csatlakozik be, mely körülbelül reggel 9-től 11.30-ig tart. A foglalkozás első felében „bemelegítő” gyakorlatok segítik a gyerekek bábelőadásra való hangolódását, például mozgásos játékok bevonásával. Drámajátékok, táncház és a bábelőadás zajlik, míg a második részben kézműves alkotómunka folyik. 

Fontos, hogy nem egyszerűen csak elviszünk egy előadást, hanem kicsit ráhangolódunk, beszélünk róla, érdekes hangszereket, bábokat mutatunk be nekik, a végén pedig vizuális elemekké formálják az előadást, a témavezetők segítségével ugyanis a gyerekek maguk készítenek tárgyi emlékeket a látottak alapján.

Kis Domonkos Márk szerint fontos a tradícióink megismertetése már kiskorban is (Forrás: Déryné-program)

– Kodály mondta, hogy a zenei nevelést már az anyaméhben el kell kezdeni. Hogy látja, hogy a színházi nevelést mikor érdemes elkezdeni?

– Maximálisan egyetértek Kodállyal, gyakorló apukaként is alá tudom támasztani a kodályi mondatok igazságát és hitelességét is. Ezen elvek mentén, a várandósság ideje alatt én is énekeltem a feleségemnek és az anyaméhben fejlődő gyermekünknek, hiszem, hogy egy gyermek egészséges érzelmi és mentális fejlődése szempontjából ennek van jelentősége. 

Az alprogram a közép- és nagycsoportos korú gyermekeknek szól, ez a korosztály nagyon nyitott, mindamellett kritikus is, ez tehát jó vizsga is: ha valami jó, akkor le fogja kötni a figyelmüket, ha nem, az meg egyből kiderül.

Az a célunk, hogy minőségi és jó előadásokat mutassunk be az óvodásoknak, hogy tudjanak fejlődni, s abban bízunk, hogy ezzel megalapozunk egyfajta nyitottságot a színházi kultúra felé. Ha végignézzük az e misszióval született programokat Magyarországon, azt látjuk, hogy már óvodás kortól egészen a gimnáziumig van lehetősége a gyerekeknek arra, hogy minőségi színházi produkciókkal találkozzon, folyamatosan kapjon egyfajta színházi élményt, s ez nagyban hozzájárul a nézőutánpótláshoz.

– Komplex oktatásról van szó bábelőadással, drámajátékkal, táncházzal, kézműves foglalkozással. Mit gondol, egy mai gyerek jobban nyit egy ilyen összetett, inger- és témagazdag előadás felé? 

– Szerintem egy ilyen interaktív előadás rendkívül jótékony hatással tud lenni a gyermekek fejlődésére. Az egyik témanapunkon speciális nevelési igényű gyermekek is részt vettek, azt tapasztaltam, hogy az ő bevonásuk is gördülékenyen ment, a programunk ezekre a gyerekekre is nagy hangsúlyt fektet. Egy ilyen foglalkozás akár a gondolkodását, értékrendszerét is befolyásolhatja egy gyermeknek, de hatással lehet arra is, hogy a későbbiekben mely tantárgyak, szakmák felé orientálódik. Mindemellett már ebben a korban megmutatkozik a tehetség, akár egy hangszer kipróbálásánál, hihetetlen, hogy már ötéves korban mennyire szembetűnő a tehetség, amely később – reményeink szerint akár a Barangoló alprogramunkon keresztül – utat tör.

– A témák tekintetében mit emelne ki, milyen művek közül válogatnak?

– Magyar népmesék és eredetmondák állnak a témanapok középpontjában, azt gondolom, nagyon fontos a tradícióink megismertetése, az, hogy ne felejtsük el a gyökereinket. Fontos missziónk tehát, hogy a magyarságunkat erősítsük, már ebben a korban is, ezért olyan műveket viszünk el az óvodásoknak, mint a Csodaszarvas, a Krisztus urunk és a furulya, vagy a Mátyás király rózsát nyitó ostornyele.

– Hogyan tudnak az óvodák jelentkezni ebbe a programba?

– A Térségi kulturális szolgáltatások mintaprogramban valósítjuk meg ezt a programot, melyet a kulturális államtitkárság hívott életre. Ennek részeként ebben a félévben ötven helyszínre tudunk eljutni, ezt követően, ha lesz folytatása – és azon dolgozunk, hogy legyen –, arról majd a Déryné-program különböző felületein fogunk kommunikálni, jelentkezéseket hirdetni.

Borítókép: Kis Domonkos Márk, a Déryné-program igazgatója (Forrás: Déryné-program)