Elsőként Csajkovszkij Rómeó és Júlia nyitányfantáziája csendül fel a MÁV Szimfonikus Zenekar idei első hangversenyén, amely remekül adja vissza Shakespeare egyik legismertebb drámájának lényegét. A nyitány nem programzene, tehát nem a dráma cselekményét mondja el a szerző zenében, hanem annak költői lényegét ragadja meg: az igaz szerelem erősebb minden emberi hatalomnál, gonoszságnál, még a halálnál is.
Ezt követi Sosztakovics I. Hegedűversenye, amely a világháború szörnyű nyomása után a sztálini önkényuralom árnyékában íródott.
A hegedűversenyt Baráti Kristóf előadásában hallhatja a közönség, amelyet Sosztakovics, David Ojsztrah számára komponált és ő mutatta be 1955-ben. A hegedűszólam ennek megfelelően rendkívül nehéz és igényes. A zeneszerző az ötvenes években írt más versenyműveihez hasonlóan (Zongoraverseny, Gordonkaverseny), itt is finom színeket, kamarazenei hangzásokat alkalmaz és fontos szerepet juttat a cselesztának, hárfának, xilofonnak is.
A hangverseny második részében Rogyion Scsedrin orosz zeneszerző, Bizet Carmen című operájából vonós zenekarra és ütőhangszerekre írt Carmen-szvit című műve hangzik el. A balett-szvit sajátos összeállítású zenekarában csak vonósok és ütőhangszerek szerepelnek.
Igyekeztem hű maradni Bizet zsenijéhez, de nem szolgai, hanem alkotó módon, ami azt jelenti, hogy a lehető legnagyobb mértékben ki akartam használni a hangszerek virtuóz lehetőségeit
– írta a zeneszerző.
Az új mű szólamai igazi feladatot, egyszersmind hálás lehetőséget adnak a zenekarok vonósainak, az ütősök pedig óriási hangszertáruk minden színét és játéklehetőségét bemutathatják. A szvit azóta mindenütt a világon kedvelt hangversenydarabbá vált. A darab érdekessége továbbá, hogy a balett címszerepét Rogyion felesége, a világhírű balettművész, Maja Pliszeckaja táncolta.
Közreműködnek: Kolics Máté, Láng Zénó, Szilvási Attila, Tóth Attila – a MÁV Szimfonikus Zenekar ütőhangszeres művészei.
Takács-Nagy Gábor, a MÁV Szimfonikus Zenekar állandó vendégkarmestere hegedűművészként kezdte sikeres pályafutását. Az általa alapított vonósnégyes – Takács Quartet – ösztöndíjat kapott az Egyesült Államokban Coloradóban, így tagjai ott telepedtek le. Rövid idő alatt világhírre tettek szert, számos lemezük jelent meg, díjakat nyertek. 1992-ben Takács-Nagy Gábor kivált az együttesből és közel húsz év után visszaköltözött Európába. Azóta Svájcban él, a genfi zeneakadémia tanára, emellett a világ számos helyén vezet kamarazenei mesterkurzusokat. 2002 óta vezényel, 2007 óta a Verbier Festival (Svájc) Kamarazenekarának zeneigazgatója, koncertjein világhírességek szerepelnek. A MÁV Szimfonikus Zenekarban 2005 óta művészeti tanácsadóként irányította a vonósok műhelymunkáját. 2008 óta a zenekar első vendégkarmestere, 2010-től pedig vezető karmester és művészeti vezetője volt 2012-ig. 2014-től 2016-ig a Budapesti Fesztiválzenekar első vendégkarmestere, 2018-tól a MÁV Szimfonikus Zenekar állandó vendégkarmestere. Magyarországon 2017-ben Bartók–Pásztory-díjjal, 2021-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki.
Vezényletével a múlt évben jelent meg a Deutsche Gramophone kiadásában Beethoven összes szimfóniája a Verbier Fesztivál Zenekarának előadásában.
Baráti Kristóf hegedűművész, 1979-ben született. Kétéves korában szüleivel Venezuelába költözött, ott kezdte zenei tanulmányait. Rendkívüli tehetsége igen hamar kiütközött: nyolcéves korában már nyilvános hangversenyt adott a Maracaibó-i Szimfonikus Zenekarral. Tanára ekkoriban a híres Emil Friedman volt. Budapestre való visszatérése után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult tovább, majd több éven keresztül Párizsban folytatta tanulmányait. A Stradivari Társaság jóvoltából az 1703-ban készült, Lady Harmsworth nevű Stradivari-hegedűn játszik. Kitüntették Junior Prima, Liszt- és Kossuth-díjjal, Bartók–Pásztory-díjjal és Prima Primissima díjjal. Elmélyült karmesteri tanulmányokat is folytatott, egyre több alkalommal lép fel zenekari hangversenyek karmestereként.
Borítókép: MÁV Szimfonikus Zenekar (Fotó: MÁV Szimfonikus Zenekar)
