Utoljára 2019-ben volt Pécsett színházi találkozó, a rákövetező évben a járvány miatt nem rendezték meg a legnagyobb hazai színházi seregszemlét.
A pandémia tulajdonképpen szükségszerű átalakulást előzött meg, hiszen a nézetkülönbségek miatt 2019-ben kilépett a fesztivál szervezéséből a Magyar Színházi Társaság.
Azóta a szemle újjászervezésére több ötlet is felmerült, Vidnyánszky Attila a Magyar Teátrumi Társaság elnökeként már a járvány előtt egy interjúban beszélt arról, hogy koncepciója szerint nem egy városhoz kötötten, hanem minden évben máshol, amolyan vándorfesztiválként, a kőszínházas nagyvárosokban kellene megszervezni a találkozót.
Most négy év kihagyás után a kaposvári Csiky Gergely Színház kapta a megbízást a fesztivál megrendezésére. A korábbi szervezeti formával ellentétben nem egy, a szakmai szervezetek és a város alkotta nonprofit cég, hanem a megbízott színház szervezi a találkozót.
Ebben az értelemben a szervező arra az évre a rendezvény tulajdonosává válik, a fesztivál igazgatójává pedig az adott teátrum vezetője, idén történetesen Fülöp Péter színházigazgató.
Az első év koncepciójának kidolgozásában azonban nehéz dolguk volt a kaposváriaknak, mert szemben a korábbi találkozókkal, most nem csupán az adott évad bemutatóira kellett gondolniuk, hanem a kihagyott évek előadásaira is. Például azok az előadások sem jelenhettek meg a fesztiválon, amelyeket a Covid-járvány évadában kezdtek el a szemlére választani, ami nagy veszteség az alkotóknak, hiszen könnyen lehet, hogy öt-tíz évig nem jutnak el másik előadással a találkozóra. Most azonban ők is nevezhettek, amennyiben az előadás még műsoron van.
– Az igazságosság jegyében tágítottuk időben a nevezés kereteit: olyan repertoáron lévő kőszínházi darabokkal lehetett jelentkezni a találkozóra, amelyeket az elmúlt években vagy ebben az évadban mutattak be. Hatvanöt társulat 107 előadása – 54 nagyszínpadi és 53 kamaradarab –, továbbá több mint hatvan színház határon innen és túlról jelentkezett a fesztiválra – tájékoztatott az igazgató.
A versenyzés módja is megváltozik. Fülöp Péter hangsúlyozta, hogy
nem a darabokat mérik össze, ezért is hiányzik a korábbi legjobb előadás titulus a megszerezhető kategóriák közül. Lesz azonban legjobb rendező, legjobb férfi és női szereplő, valamint legjobb díszlet és jelmez kategória.
A fesztivál négy válogatója már gőzerővel járja az előadásokat: Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház ügyvezető igazgatója, Lantos Anikó, a Thália Színház fesztiváligazgatója, Németh Ákos drámaíró és Zalán Tibor költő tesz javaslatot tíz nagyszínpadi és tíz kamaradarabra. A javaslataik közül hét-hét darabot választ a versenyprogramba a szervező színház művészeti tanácsa. A függetlenek sem maradnak ki: a Kritikusok Céhét kérik meg arra, hogy jelöljenek egy nagyszínpadi és egy kamaradarabot, így kerül végül nyolc-nyolc előadás a versenyprogramba.
A színházigazgató arra is kitért: az újrakezdés erejét példázza, hogy az Örkény István Színház igazgatója, Mácsai Pál több kérdés után mérlegelte a jelentkezést, végül nevezett a fesztiválra. Szintén jelentkezett a Katona József Színház és a Radnóti Színház is.
Kaposvár városvezetése idén ötvenmillió forinttal támogatja a találkozót, de a fesztivál a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz is beadta a támogatási igényt, ennek összegéről azonban még nem tudni. A kaposváriaknak fontos, hogy a város környéke is kapjon hírt, vegyen részt a fesztiválon. Sokszínű kísérőprogrammal szeretnék invitálni az itt és a környéken élőket: a színház mögötti megújult parkban minden este programokat tartanak a társművészetek bevonásával június 10. és 16. között.
Kerekasztal-beszélgetések, workshopok és művészeti konferenciák kísérik majd a hétnapos színházi ünnepet, azzal a céllal, hogy valódi találkozások jöjjenek létre Kaposváron, abban a városban amely az 1970–80-es évek színházi életének meghatározó helyszíne volt.
