időjárás 4°C Aranka 2023. február 8.
logo

Sok Ibsen-feldolgozás, erős reflexiók a jelenre

Szilléry Éva
2020.05.28. 06:57
Sok Ibsen-feldolgozás, erős reflexiók a jelenre

A realizmus erősen jelen van a magyar színházi palettán, miközben a mágikus realizmus és a költőiség kisebb teret kap a jelen magyar színházában. – A múlt évad függvényében szembetűnő, hogy a rendezők egyre inkább felfedezik Ibsen maiságát, hogy miként tud érvényesen szólni a mához – állapította meg Dér András rendező, a XX. Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyszekciójának egyik válogatója, aki közel kétszáz darabot látott idén határon innen és túl.

Miközben a XX. Pécsi Országos Színházi Találkozó megrendezésének mikéntjét, helyszínét és tulajdonosi körét bizonytalanság lengte körül az elmúlt évben, a két válogató, Uray Péter rendező, koreográfus és Dér András film- és színházrendező körbejárták a magyar ajkú teátrumokat, hogy körképet kapjanak az idei bemutatókról.

A POSZT szabályzata szerint a színházak regisztrálnak, esetenként darabokat is megjelölve a versenyre. A válogatók emellett Sándor L. István dramaturg, színikritikus segítségét kérték, hogy tegyen ajánlatot a nem regisztrált, magas színvonalú előadásokra is. A sors fintora, hogy egy nappal a versenyprogram leadása után a színházaknak be kellett zárniuk a járvány miatt. Mostanra azonban úgy néz ki, szeptemberben a színházi mustra is lezajlik, és az évad el fog indulni.

– Kötelező végignéznünk a regisztrált darabokat, a többi a mi érdeklődésünkön múlik. Az idei versenyprogramba Frenák Pál társulatának The Cage című előadása került be utólagos regisztráció­val a mi javaslatunk alapján – mondta el lapunk megkeresésére Dér András.

Azzal kapcsolatban, hogy a versenyszekció másik előadása, nevezetesen a Forte Társulat El valahová című darabja is a tánc és a mozgás köré épül, Dér megállapította: ugyan még mindig a szövegcentrikus színház van fókuszban a hazai színházi palettán, de látható egy határozott elmozdulás a mozgás és a zene irányába.

– Sok olyan darab van, ami az aktuális, társadalmi mozgásokat próbálja meg előtérbe hozni, de az egzisztencialista feldolgozások is jellemzők, ahol inkább személyes, morális kérdések merülnek fel. Nagyon sok olyan darabot láttunk azonban, ami pusztán szórakoztatni kívánt, nem emelte fel egyetemes társadalmi, filozófiai szintre a mondanivalót. Noha voltak igen színvonalasak közöttük, ezek nem kerültek be a válogatásunkba. Azok az előadások, amelyek megfogtak, ott rejtett, erős társadalmi mondanivaló jelent meg vagy az emberi dimenzióban hatott különösen mélyen – fogalmazott a rendező.

Mint lapunknak elmondta, a Radnóti Színház The Passion című munkája Hegymegi Máté rendezésében négy Molière-hős egy alakba gyúrása, egy különleges, egzisztencialista darab, a kizsákmányolás, a szeretettelenség, a szeretetvágy, a társ vállalása, a hűség, a vágy, a vonzalom kérdése és a spirituális lét határai kerülnek felszínre benne.

Kiemelte a klasszikusok jelenlétét, különösen Ibsent, akinek műveiben, úgy látszik, felfedezték az alkotók, hogy miként tud szólni a máról. Mint fogalmazott, „a korántsem korrupciómentes és nem a valós képességek alapján szelektáló valóságunkról.” – Egzisztenciális dilemma a múltban elkövetett vétek is: hogyan fordul meg, és állítja elszámolás elé az embert. Mivel jár az erkölcsi és a jogi út elhagyása – tette hozzá.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata A nép ellensége című produkciójával, a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A társadalom támaszai című előadással, míg a Miskolci Nemzeti Színház A vadkacsával erősíti az Ibsen-szekciót a versenydarabok között.

A Miskolci Nemzeti Színház Feketeszárú cseresznye előadását azért emelte ki a válogató, mert a nagyon aktuá­lis Trianon-kérdést hozza emberközelbe a Délvidék szerelmi háromszöge tükrében.

Elsőként szerepel a POSZT-on a Rózsavölgyi Szalon magánszínház, a teátrum a Semmit se bánok című Székely Csaba-művel lép elő. Dér András nagyon erős dramaturgiaként emlegette a darabot. A téma: az egykori szekus bűnei hogyan hatnak a mában – ez a történet nemcsak román, mert a hazai viszonyokba ültette, és az elhallgatások feszültségét és konzekvenciáit érzékeny rendezésben ábrázolta.

Dér Andrást azok az előadások fogták meg, ahol rejtett társadalmi mondanivaló jelent meg
Fotó: Éberling András

Általánosságban jellemző a darabokba való „belenyúlás”, hogy az alkotók gyakorta élnek vendégszövegekkel, mi több, olykor a hipertextualitás felé viszik el a dramaturgiát. Például Bodó Viktor rendezése, a Kertész utcai Shax­peare mosó ilyen feldolgozás.

Érdeklődésünkre, hogy melyek voltak azok a darabok, amelyek majdnem bekerültek, de a végső szelekcióval mégis le kellett mondani róluk, Dér András többek közt Mezei Kinga Éjidő című, Pilinszky-látomásos összművészeti munkáját említette, amely a vers, a próza, a pantomim, a mozgás, a báb és az élőzene együttes használata, szépen koreografált performansz. Nagyon erős mai társadalmi reflexiónak tartja az Örkény Színház A legyek cím produkcióját is.

Kiemelkedő színészi alakítások fognak versengeni a mustrán: ha csak a női főszerepeket említjük: Udvaros Dorottya Orbánnéja, Tóth Ildikó Blanche-a és Szirtes Ági Gertrudisa komoly választás elé állítja majd a zsűrit, bár Dér András szerint a férfi szerepeknél ugyancsak nagy lesz a verseny.

A válogató reméli, hogy a Szakmai Tanácsadó Testület híján a POSZT új vezetői áthidalják az átalakuló szervezet hiányosságait, és megtalálják a megfelelő embereket a zsűritagok kinevezésére, így nem lesz kérdéses, hogy a tizennégy darab művészei díjban részesüljenek-e a POSZT végén.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.