A férfi, aki kiemelkedőt nyújtott a festészetben, a szobrászatban és az építészetben is

Négyszázhatvan éve, 1564. február 18-án halt meg Michelangelo Buonarroti, a Pietà, a Mózes, a Dávid-szobor, a Sixtus-kápolna monumentális freskójának alkotója, a római Szent Péter-bazilika kupolájának tervezője, aki a festészetben, a szobrászatban, az építészetben, sőt a költészetben is kimagaslót alkotott.

A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója (Forrás: Wikipédia)

Ezután folytatta II. Gyula pápa síremlékét, amelynek központi alakja a San Pietro in Vincoli-templomban látható Mózes lett. A próféta alakja az erő és intellektus egységét sugározza a néző felé, ehhez készültek a Louvre-ban őrzött rabszolgaszobrok is. II. Gyula pápa 1513-ban bekövetkezett halála után X. Leó a Mediciek firenzei családi kriptájának kialakításával bízta meg, ennek allegorikus szobrai a napszakokat (éjszaka, hajnal, nappal és alkony) ábrázolják. 

Amikor Firenze 1528-ban fellázadt a Mediciek ellen, ő tervezte a védműveket, s amikor 1530-ban V. Károly császár csapatai bevették a várost, néhány hónapig a Szent Lőrinc-templom alagsorában rejtőzött, az unalmában kifestett helyiséget csak 1975-ben fedezték fel.

Idős korában inkább írt, festett és építészettel foglalkozott. Hetvenöt szonettet, 95 madrigált alkotott, versei Petrarca formai megoldásait, az újplatonizmus szellemét tükrözik, de lelki gyötrelmeit is. Elkészítette Diocletianus termáinak templommá alakítása, a Campidoglio tér terveit, Donato Bramante halála után ő vezette a Szent Péter-székesegyház építését, a 42 méteres kupola az ő műve. Befejezte a Farnese-palotát (ezt tartják a barokk kezdetének), a pápai család lakhelyét és a firenzeiek római templomát, és a saját síremlékére szánt, megdöbbentő erejű Pietàn dolgozott (Nikodémusz alakjában saját magát mintázta meg), amelyet elkészülte után megpróbált összetörni, Krisztus bal lába ma is hiányzik. Utolsó szobra a Rondanini Pietà. 

Michelangelo: Rondanini Pietà (Forrás: TripAdvisor)

Az agg, beteg és magányos Michelangelo 1564. február 18-án, 88 évesen halt meg Rómában, testét szabályszerűen ki kellett csempészni a városból, hogy Firenzében temethessék el, síremlékét Giorgio Vasari készítette.

A nehéz természetű művész állandóan viaskodott a külvilággal és saját magával. Egyedül élt, nem titkolta vonzódását a férfiakhoz, de testi kapcsolata talán egész életében nem volt. Gazdag volt, de szegénységben élt, munka közben kenyérrel és vízzel is beérte, nem viselte el, ha úgy érezte, megsértették. Szenvedélyes alakjai többnyire tragikus hősök, akik kitörni igyekeznek a földi korlátok közül, művészete nem közelíthető meg a vonalak és tömegek elemzésével.

Borítókép: Michelangelo Buonarroti  (Forrás: Wikipédia)