A műsorban Lóth Balázs, a film rendezője arról nyilatkozik, hogy a film utómunkájának legutolsó fázisához érkeztek, most zajlik a film keverése, fényelése, illetve az utolsó trükkök simítgatása. – Ez egy nagyon izgalmas és kellemes fázis, mert itt, a szemünk láttára válik valóra az, amin négy-öt éve dolgozunk. Ez egy elképesztő utazás vége. A Most vagy soha! egy történelmi kalandfilm, és kifejezetten az a vállalás, hogy a régi, nagy Kőszívű ember fiai, Egri csillagok és más, hasonló klasszikus filmek egyfajta modern, új változataként jelenjen meg.
Nagyon közönségbarát, nagyon népszerű film ez, egy igazi kalandfilm, tele akcióval.
Harmincpercnyi igazi akció van a filmben, és ez nemcsak lózung, nemcsak a trailerből vágtuk össze a legjobb pillanatokat, hanem tényleg egy nagyon-nagyon sűrű film – meséli lelkesen Lóth Balázs.
A Svenkben a rendező elmondja, hogy a film több mint ötszáz trükkfelvételt tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a felvételek huszonöt százaléka digitális beavatkozáson esett át, de remélhetőleg a néző ezekből nagyon keveset fog érzékelni. – Van, amikor komplett utcák, terek vannak reprodukálva 3D technikával, de lesz például a korabeli Pestről és Budáról is hatalmas, látványos látkép. Ablakon ugrálnak ki például emberek, itt a biztosítóköteleket tüntetjük el. Ez egy nagyon extenzív munka – fejti ki a produkció rendezője. Hozzátette, a trükkfelvételek egy évig készültek, a vágás és az utómunka másfél évet vett igénybe.
– Ez a film a márciusi ifjak és különösen Petőfi Sándor egyetlen napjára fókuszál. Március 14-én kezdődik és 15-én ér véget. Huszonnégy óra története.
A mi vállalásunk az volt, hogy ebben a huszonnégy órában mutassuk meg azt, hogy mit csináltak a márciusi ifjak, hogyan élte meg Petőfi Sándor a magyar történelem talán legfontosabb napját.
Itt nem a költészetére, nem a lírai Petőfire fókuszáltunk, hanem a lánglelkű forradalmárra, aki persze nem tud kibújni a bőréből, és akiből folyton előjönnek a versötletek, és akinek vannak lírai pillanatai is. Aki ezen a napon értesül arról, hogy apa lesz. Egy nagyon komoly szabadság-szerelem konfliktus kíséri végig a filmet, és emellett pedig Petőfinek helyt kell állnia, és egy lelkes Pilvax-kávéházbeli fiúból hazafivá, államférfivá kell válnia huszonnégy óra leforgása alatt – jegyzi meg Lóth Balázs rendező.
A produkció munkatársa szerint ez egy nagyon vizuális film, számukra kezdettől fogva képekben jelent meg a történet.
– Az első motívum, ami beugrott nekünk, az a sár volt. Ez az 1848-as Budapest nyakig áll a sárban, mivel nem voltak utak, nem volt lekövezve, csak két utca az egész városban. Tehát ebben a közegben szó szerint a sárból kezdett el felkapaszkodni Magyarország. A sárból, amiben bent tartották. Mai szóval élve gyarmati sornak nevezhetjük azt, ahogyan Budapest létezett ebben az időszakban. Látványát tekintve szinte középkori volt ez a város. Az épületek, amiket ma látunk, a millennium idején épültek. Ezért is volt olyan nehéz ez a forgatás,
, hiszen egy-egy épület kivételével semmi nem látható a korabeli Budapestből. Nekünk először körbe kellett járni az országot, meg kellett találni azt a néhány utcát Budapesten, Sopronban, Komáromban, Esztergomban, ahol egyáltalán hitelesen lehet forgatni,
és aztán rájöttünk arra, hogy bizony díszletet kell építeni, csak úgy lehet reprodukálni a korabeli Budapestet – meséli a rendező, aki szerint a másik fontos feladatuk az volt, hogy megjelenítsék azt, hogy hogyan élhettek akkor az emberek.
– A Pilvax a korabeli késdobáló volt, a korabeli romkocsma. És ezen a gondolatmeneten felépülve jutottunk el odáig, hogy a nézőnek lehetőséget adjunk arra, hogy átélje, hogy milyen lehetett ezen a napon – egy gyönyörű, szép, igaz napon – élni, az ifjakkal együtt vonulni. Milyen lehetett hinni abban, hogy egyetlen nap alatt kifordíthatjuk a sarkából a világot – fejti ki véleményét az alkotásról a rendező, Lóth Balázs.
A Svenk mai adását 22.55-kor láthatják a Hír TV csatornáján.
Borítókép: A modern, újrahasznosítható díszletvárosban megjelenik a korabeli Helytartótanács, a Landerer nyomda, a dunai hajóhíd, valamint a Pilvax kávéház (Forrás: Facebook/Most vagy soha!)
