A produkció munkatársa szerint ez egy nagyon vizuális film, számukra kezdettől fogva képekben jelent meg a történet.
– Az első motívum, ami beugrott nekünk, az a sár volt. Ez az 1848-as Budapest nyakig áll a sárban, mivel nem voltak utak, nem volt lekövezve, csak két utca az egész városban. Tehát ebben a közegben szó szerint a sárból kezdett el felkapaszkodni Magyarország. A sárból, amiben bent tartották. Mai szóval élve gyarmati sornak nevezhetjük azt, ahogyan Budapest létezett ebben az időszakban. Látványát tekintve szinte középkori volt ez a város. Az épületek, amiket ma látunk, a millennium idején épültek. Ezért is volt olyan nehéz ez a forgatás,
, hiszen egy-egy épület kivételével semmi nem látható a korabeli Budapestből. Nekünk először körbe kellett járni az országot, meg kellett találni azt a néhány utcát Budapesten, Sopronban, Komáromban, Esztergomban, ahol egyáltalán hitelesen lehet forgatni,
és aztán rájöttünk arra, hogy bizony díszletet kell építeni, csak úgy lehet reprodukálni a korabeli Budapestet – meséli a rendező, aki szerint a másik fontos feladatuk az volt, hogy megjelenítsék azt, hogy hogyan élhettek akkor az emberek.
– A Pilvax a korabeli késdobáló volt, a korabeli romkocsma. És ezen a gondolatmeneten felépülve jutottunk el odáig, hogy a nézőnek lehetőséget adjunk arra, hogy átélje, hogy milyen lehetett ezen a napon – egy gyönyörű, szép, igaz napon – élni, az ifjakkal együtt vonulni. Milyen lehetett hinni abban, hogy egyetlen nap alatt kifordíthatjuk a sarkából a világot – fejti ki véleményét az alkotásról a rendező, Lóth Balázs.
A Svenk mai adását 22.55-kor láthatják a Hír TV csatornáján.
Borítókép: A modern, újrahasznosítható díszletvárosban megjelenik a korabeli Helytartótanács, a Landerer nyomda, a dunai hajóhíd, valamint a Pilvax kávéház (Forrás: Facebook/Most vagy soha!)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!