Fehér József, a tehetséges parasztgyerek a harmincas évek végén bekerül az egyetemre. A nagyhírű professzor, Magyary Zoltán diákja lesz, aki tanítványaival a közigazgatás reformján dolgozik, ezzel akarják elősegíteni a magyar társadalom fejlődését. Bár az akkori kormány, élén a szintén tudós Teleki Pállal, nem nézi jó szemmel a tanszék kutatásait és eredményeit, a tanítványok mégis egy életre elkötelezik magukat a professzor eszméi mellett. Ám mindez csak akkor válik egésszé, ha a munka folytatódik, és van, aki tovább viszi a dolgokat. De az ifjabb nemzedék – úgy tűnik – nem fogékony az elődök hite, a tradíciók iránt.
Látott engem Kaposváron a Halmiban, amit ő írt és Gothár Péter rendezett, szerintem ott döntötte el, hogy nekem adja ezt a szerepet
– mondja Eperjes Károly azzal kapcsolatban, hogyan kérte fel őt a filmszerepre Bereményi Géza.
– Sok szerepet játszottam életemben, de meg tudnám egy kezemen számolni azt, amikor csak úgy léteztem a szerepben – idézi a Kossuth-díjas színművész Törőcsik Mari gondolatait, utalva arra mennyire otthonos volt Fehér József szerepe számára. Csatári Bence kiemeli, hogy nemcsak itthon, de Olaszországban is méltatták a filmet, „új filmszínész született, világszínvonalú”, írta egy olasz kritikus, amelyre Eperjes annyit reagált, hogy
az a jó, ha a művészetnek mind a három pillére működik: az alkotók, a befogadók és a mecenatúra is örül, azt gondolom, ez egy olyan film, ahol ez így van.
Arról is beszél, hogy ezzel a filmmel belecsöppentek a 80-as évek jó hangulatú filmkészítésébe. Gyönyörű távlata van ennek a filmnek – a fiatalságtól az öregedésig, akkoriban ez nemcsak nálunk, hanem az oroszoknál, amerikaiaknál is divat volt, gondoljunk csak A Keresztapára vagy a Volt egyszer egy Amerikára, ezek is széles történelmű darabok voltak.
A film különlegességét az adja, hogy Eperjes Károly édesapja is játszik benne, igaz, eleinte Sikovits Imrére és Garas Dezsőre gondoltak, végül Cserhalmi Erzsébet, Cserhalmi György feleségének tanácsára a színjátszó múlttal egyébként rendelkező id. Eperjes Károlyra esett a választás. Azzal kapcsolatban, hogy Eperjes Károly adott-e bármilyen instrukciót édesapjának, ennyit mond a színész:
Semmivel ne törődj, te csak legyél olyan, amilyen van.
A beszélgetés második felében Szokolay Domonkos történésszel beszélget a Szélesvásznú történelem két műsorvezetője, akit egyebek mellett arról kérdeznek, mi jellemezte a két világháború közötti paraszti társadalmat. – A film nagyon hitelesen mutatja be azt, hogy ha a tanyasi világból sikerült valakinek odáig eljutnia, hogy felvették egyetemre, akkor milyen nehézségekkel kellet megküzdenie – mondja a történész, hozzátéve: kollégiumot, otthont, közösséget szerettek volna teremteni a számukra, „Magyary Zoltán professzor és Györffy István néprajztudós a saját tanszékükön biztosított fekvőhelyet ezeknek a fiataloknak”.
A beszélgetésben további érdekességek derülnek ki a filmmel kapcsolatban, így mindenképpen érdemes szombat délután a tévéképernyők elé ülni, a Szélesvásznú történelem aktuális epizódja 17.30-tól látható, A tanítványok című film pedig 19.10-től a Hír TV műsorán.
Borítókép: A Szélesvásznú történelem két műsorvezetője és vendége (Forrás: Hír TV)
