– A kezdetektől fogva egy szerelmi történetet szerettünk volna elmesélni, ugyanakkor egy történelmileg viharos, felkavaró időszakban – a rendkívül feszült és ellentmondásos 1968-as évben – játszódik a sztori, ez pedig természetesen nem maradhat ki a filmből. Mindez azonban csak a háttérben, nagyjából úgy, mint Moszkva tér című film esetében a rendszerváltás. A „díszletben” zajlik a „nagypolitika”, de a fókuszban a két szerelmes és az ő történetük áll.
– Az alkotófolyamat elejétől részt vettek a film körüli munkálatokban a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai. Ez tudatos döntés volt?
– A rendezőtársammal mindketten oktatunk az egyetemen, ezért tudatosan igyekeztük bevonni a munkafolyamatba a hallgatóinkat is. Fontosnak tartjuk mindketten, hogy ne csak a tanteremben, a stúdióban próbáljuk meg a tudást átadni, hanem lehetőséget biztosítsunk nekik arra, hogy élesben is kipróbálhassák magukat. Három színházi dramaturg hallgató végigkísérte az egész alkotási folyamatot, a harmadéves filmrendező osztály hallgatói pedig szerepelnek is a filmben. Mindannyiuknak izgalmas és hasznos észrevételeik voltak, amit az utómunka során meg is fogadtunk. Vagyis nem csak ők tanultak tőlünk.
– Hogyan zajlott a szereplőválogatás?
– A film két főszereplőjét nagyon hamar kiválasztottuk. Mészáros Martin játssza a fiatal Miklóst, a szerelmét pedig Barta Ágnes. Mindketten a Nemzeti Színházban játszanak, és érdekesség, hogy ők az életben is egy párt alkotnak, ami a munka során bizony sokszor előnyös volt. Megpróbáltunk olyan színészeket felkérni, akik egyfajta frissességet hozhatnak a nézők számára. Olyan színészeket választottunk, akiket ritkábban látnak filmekben a nézők, viszont mindannyian nagyon tehetségesek.
Borítókép: Mészáros Martin és Barta Ágnes a filmben (Fotó: NFI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!