Vashegyi György a Zeneakadémia-ügyről: Egyesek tudatosan a hazugságot tűzik zászlajukra

Ha a mai Magyarországon valamiben egyet kellett volna érteniük a különböző politikai nézeteken levőknek, az a Zeneakadémia ügye – nyilatkozta a Mandinernek Vashegyi György, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója. Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett karmester a vele készült nagyinterjúban többek közt a kommunizmusból itt ragadt kontraszelekcióról és erős idegzetű harcosokról is beszélt.

Vashegyi György Liszt Ferenc-díjas magyar karmester, a régizene kiemelkedő mai szakértője, előadója, a Zeneakadémia tanára, a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar alapítója és karmestere, az MMA korábbi elnöke 2022. november 17-én, Budapesten. Fotó: Bach Máté

Őry Krisztina, a Mandiner újságírója előbb Vashegyi György zenei pályája alakulásáról, a kultúra iránti elkötelezettségéről érdeklődött, majd szóba hozta azt a kényes témát, amely Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorválasztása körül zajlott, illetve az is napirendre került, minek köszönhető az intézmény nemzetközi hírének egyre gyengébb megítélése.

Vashegyi György szerint nem lett volna szabad politikai kérdést csinálni a Zeneakadémia vezetőválasztásának ügyéből (Fotó: Bach Máté)

A Kossuth-díjas művészről megtudtuk, hogy a Zeneakadémián szerzett diplomát karmesterszakon 1993-ban. 1990-ben megalapította a Purcell Kórust, 1991-ben pedig az Orfeo Zenekart. 1992 óta a Zeneakadémia tanára, ahol 2010-ben alakította meg a régizenei csoportot. Rendszeres vendégkarmestere a legtöbb magyarországi szimfonikus zenekarnak, a Magyar Állami Operaháznak. 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2017 és 2023 között elnöke volt. 2020-tól 2023-ig a Nemzeti Kulturális Tanács vezetője, 2022 októberétől a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója. 
Arra a riporteri kérdésre, hogy miként ítélné meg azt a két ciklust, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia élén szolgált, Vashegyi György elmondta, hogy Fekete György találta ki a hároméves művészeti ösztöndíjrendszert, ő járta ki az anyagi forrás ígéretét a kormánynál, ő csak továbbvitte, és akadémikustár­saival kidolgozta a működés részleteit. 
 

– Részben a koronavírusnak „köszönhető”, hogy akadémiai elnökként tanácsot adhattam a kulturális területet érintő kormányzati döntésekhez. Szemléletváltást hozott az államnak a kulturális élet menedzseléséhez való viszonyában a Nemzeti Kulturális Tanács megalakítása is 2019 őszén. A nemzeti kultúrstratégiai intézmények vezetőiből és az MMA-elnökből felálló testület vezetésére engem kért fel a miniszterelnök. A koronavírus-járvány árnyékában egyik első feladatunkként kormányzati mentőcsomagokat dolgoztunk ki a kultúra területén tízmilliárd forintos léptékben – emlékezett vissza a nehéz időszakra Vashegyi, aki azt is elmondta, hogy 2020 tavaszán a miniszterelnök felkérte, hogy tegyen javaslatot a szimfonikus zenekarok éves költségvetésére. 

– Az akkori kilencmilliárd helyett 12 milliárd forintot javasoltam, és sikerült meggyőznöm erről. Azt hiszem, a koronavírus-járvány miatti lezárások és az azzal összefüggő gazdasági válság alatt a hivatalban lévő kormányfők kilencvenkilenc százaléka azonnal kidobott volna ezzel az ötlettel. Nagyszerűnek tartom, hogy a magyar kormányzat akkor több pénzt tudott adni a kultúrára, így megmentettük az intézményeinket – tette hozzá a korábbi akadémiai elnök. 
Az interjúban kiderült, hogy a zenésztársadalom, a kulturális területen dolgozók mégis gyakran elégedetlenek a szféra állami támogatásával, pedig nem ebben van a probléma. 

Ha a tehetséges embereket nem tudjuk itthon tartani és legfogékonyabb éveikben megfelelő színvonalon képezni, külföldön fognak képzést, majd munkát is találni, így idővel csak a kevésbé tehetségesek maradnak itthon.

– jegyezte meg Vashegyi György. 

Őry Krisztina kitért arra, hogy a Zeneakadémia rektorválasztása ügyében riportalanya akkori MMA-elnökként határozottan elzárkózott attól, hogy ebben a témában megnyilatkozzon, s megkérdezte, hogy mit szól ahhoz, hogy ez a kérdés ekkora hullámokat vert a szakmában. 

– Hogy a magyar klasszikus zenei élet nem könnyen pacifikálható terület, azt illetően már Liszt Ferenc is óvatosságra intette Hubay Jenőt: „A Lajtán túli terület csak a kivételesen erős idegzetűek számára ajánlott!”

 – jelentette ki Vashegyi György, mire a riporter szóba hozta azt a levelet, amelyet a művészeti akadémia elnökeként írt a tagságnak a Zeneakadémia vezetőváltása ügyében.

– Tisztázzuk, mi történt: 2023. július végén az MMA zenei tagozatának írtam egy belső levelet – zenész akadémikustársaim kérésére –, amelyet közülük valaki kiküldött a sajtónak, hogy abból szemezgetve kiáltson botrányt. Ezért a cselekedetért, mármint levelem illegális továbbküldéséért a Magyarország büntető törvénykönyvében foglaltak szerint egy év börtön is járhat, ha az elkövetőre rábizonyítják a vétséget. Ezek után – alkotmányos köztestületi elnökként – megírtam a zenei tagozatnak, talán nem szép dolog, hogy az akadémia tagjai közül valaki elkövette ezt – erre gyorsan ezt a levelet is kiszivárogtatták, ugyanoda. 

Szomorú, hogy a zeneművészeti tagozat több mint negyven köztiszteletnek örvendő és becsületes akadémikusát ilyen helyzetbe hozta néhány tisztességtelen ember 

– fejtette ki Vashegyi, aki megjegyezte, különösen jellemzőnek tartja, hogy a nagy és hangos, álszent felháborodáson kívül senki nem kérdezte meg tőle, mire gondolt, amikor azt írta, hogy a Zeneakadémia fennállásának egyik legnagyobb szakmai és morális válságában van.
Ezt szerinte leginkább az mutatja, hogy rengeteg ifjú tehetség gondolja azt, hogy az intézmény már nem a régi, s ezért külföldre megy inkább tanulni. 

Kötelességünk visszaépíteni a Zeneakadémia hitelét, megreformálni az oktatást és nem utolsósorban virulens komolyzenei szférát teremteni az itthoni felsőfokú képzés köré. Nyilván sokat lehet és kell beszélni az alap- és középfokú zeneoktatás helyzetéről és problémáiról, de itt és most arra volt lehetőség, hogy egy új, kompetens zeneakadémiai rektort válasszunk. Elszalasztottuk!

– jelentette ki a korábbi akadémiai elnök. 
Arra a riporteri kérdésre, hogy ennyire súlyosan megosztottnak ítéli-e a zenészszakmát, Vashegyi György kifejtette: 

– Ha a mai Magyarországon valamiben egyet kellett volna érteniük a különböző politikai nézeteken levőknek – közülük is azoknak, akik jártak már életükben magas minőségű klasszikus zenei koncerten –, az ez az ügy. Nem lett volna szabad politikai kérdést csinálni belőle. A sajtó szenzációéhes része – sajnos az MMA néhány tagjának nem éppen szeplőtelen ténykedése miatt is – rengeteg kárt okozott az ügynek, a magyar klasszikus zene, végső soron a magyar kultúra ügyének

– adott hangot véleményének a művész, aki azt is elmondta, hogy szerinte Keller András jó választás lett volna az intézmény élére, mivel nemzetközileg kiemelkedő és elismert zeneművész és tanár. 

– Most pontosan ilyen személyre lett volna szükségünk. Biztos vagyok benne, hogy kiváló rektor lett volna; az említett gyűlöletkampány helyett sokaknak érdemes lett volna legalább beleolvasniuk a nyilvános pályázatába, amely most is hozzáférhető az interneten. A magyar zenei élet egy hangos része pedig azon volt, hogy Keller Andrást – az általam jelenleg ismert egyetlen olyan, valóban kompetens embert, aki a következő éveit hajlandó is lett volna erre a hatalmas, nehéz és valószínűleg hálátlan munkának szentelni – megpróbálja gyorsan karaktergyilkolni vagy legalább minél messzebbre elkergetni. 

Margaret Thatcher mondta állítólag: „a kommunizmusban az a legrosszabb, ami utána jön”. Nos, szomorú, hogy a magyar zenei élet több évtizedes kontraszelek­ciója olyan szintre jutott, hogy már-már önmegsemmisítő mechanizmusokat indít be – fejtette ki Vashegyi György.

A Magyar Művészeti Akadémia korábbi elnökével készült nagyinterjút teljes terjedelmében a Mandiner oldalán olvashatják el.