A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) leköszönő elnöke felidézte, hogy míg Fekete György, az MMA korábbi elnöke 2011-ben óriási intézményvezetői és politikai tapasztalattal a háta mögött lett az MMA elnöke, ő ezzel szemben világéletében független művész volt.

– Elnökként először azt is meg kellett fogalmaznom, mi számomra a művészet definíciója általában. Válaszom megtalálásához pontosítottam a kérdést: mitől érdekes számomra egy műalkotás? Végül azt a meghatározást sikerült adnom – és nem várom el, hogy ezzel bárki egyetértsen, csak éppen én nem találtam magamnak ennél jobbat –, hogy engem addig érdekel egy műalkotás, amíg az emberről szól.
Ha már nem az ember áll a középpontjában, lehet bármilyen különleges, elveszítem a kapcsolódási képességemet hozzá.
Ez az emberközpontúság talán egyfajta konstruktivitást is hozhat magával: ebben pedig a kortárs művészet mintha hiányt szenvedne néha − fogalmazott.
A leköszönő vezető újságírói kérdésre elmondta, sok olyan elképzeléssel látott neki az MMA elnöki munkának, melyeket aztán az élet több szempontból – intézményvezetői új tapasztalatok, kormányzati együttműködés, Covid-járvány, a szomszédunkban zajló háború, az annak nyomán fellépő energiaválság – erősen felülírt.
Az ideálom mégis mindvégig változatlan maradt: a magyar művészet egészének a sorsáért – múltjáért, jelenéért és jövőjéért – felelősséget érző alkotmányos köztestületet kívántam irányítani.
Vashegyi György elmesélte, hogy művészetek iránt fogékony, alkotó családból érkezik, így kifejezetten érdekes élményt nyújtott neki a többi művészi terület képviselőivel való együttműködés. – Az utóbbi hat évben megtanultam azt is, miként lehet a nemes célok érdekében megkeresni a jó kompromisszumokat.
Számomra a Magyar Művészeti Akadémia olyan szent ügyet jelent, amellyel kapcsolatban óriási felelősséget érzek.
Leköszönő elnökként az a célom, hogy ezt az ügyet a lehető legjobb állapotban, minél biztosabb úton haladva adjam át az utódomnak.
A megvalósított célokat illetően arról beszélt, hogy
az egyik legfontosabb az MMA hároméves ösztöndíjrendszere.
– Ez 2018 szeptemberében indult – tehát szűk egy évvel az elnöki ciklusom megkezdése után –, s Akadémiánk egyik legsikeresebb feladatvállalása, amellyel jelentősen fejleszteni tudtuk az itthoni művészeti támogatási rendszert, és nagyot léptünk előre egy életképes művészi életpályamodell kialakításáért.
Olyan kapcsolati háló, olyan szellemi tőke jön így létre az ösztöndíjas tevékenységek okos menedzselésével, amely komoly kultúrkincset jelent.
2017-es és 2020-as elnöki programom két hívószava, egyúttal alappillére az érték és a minőség volt. Ezt azóta is vallom: iránytűnk nem lehet más, mint a legmagasabb művészi minőség.
A Liszt Ferenc-díjas karmester fontos eredménynek tartja a taglétszám-növekedést is, amely a Magyar Művészeti Akadémia számára
– a parlament döntésének köszönhetően – lehetségessé vált. − Immár összesen háromszázhatvanöt akadémikusunk lehet, létszámban mi is elértük a Magyar Tudományos Akadémia maximális taglétszámát. Bevált az a rendszer is, amely a Nemzet Művésze címet viselők számára megadja a rendes tagságra való közvetlen meghívás lehetőségét.