A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) leköszönő elnöke felidézte, hogy míg Fekete György, az MMA korábbi elnöke 2011-ben óriási intézményvezetői és politikai tapasztalattal a háta mögött lett az MMA elnöke, ő ezzel szemben világéletében független művész volt.
– Elnökként először azt is meg kellett fogalmaznom, mi számomra a művészet definíciója általában. Válaszom megtalálásához pontosítottam a kérdést: mitől érdekes számomra egy műalkotás? Végül azt a meghatározást sikerült adnom – és nem várom el, hogy ezzel bárki egyetértsen, csak éppen én nem találtam magamnak ennél jobbat –, hogy engem addig érdekel egy műalkotás, amíg az emberről szól.
Ha már nem az ember áll a középpontjában, lehet bármilyen különleges, elveszítem a kapcsolódási képességemet hozzá.
Ez az emberközpontúság talán egyfajta konstruktivitást is hozhat magával: ebben pedig a kortárs művészet mintha hiányt szenvedne néha − fogalmazott.
A leköszönő vezető újságírói kérdésre elmondta, sok olyan elképzeléssel látott neki az MMA elnöki munkának, melyeket aztán az élet több szempontból – intézményvezetői új tapasztalatok, kormányzati együttműködés, Covid-járvány, a szomszédunkban zajló háború, az annak nyomán fellépő energiaválság – erősen felülírt.
Az ideálom mégis mindvégig változatlan maradt: a magyar művészet egészének a sorsáért – múltjáért, jelenéért és jövőjéért – felelősséget érző alkotmányos köztestületet kívántam irányítani.
Vashegyi György elmesélte, hogy művészetek iránt fogékony, alkotó családból érkezik, így kifejezetten érdekes élményt nyújtott neki a többi művészi terület képviselőivel való együttműködés. – Az utóbbi hat évben megtanultam azt is, miként lehet a nemes célok érdekében megkeresni a jó kompromisszumokat.
Számomra a Magyar Művészeti Akadémia olyan szent ügyet jelent, amellyel kapcsolatban óriási felelősséget érzek.
Leköszönő elnökként az a célom, hogy ezt az ügyet a lehető legjobb állapotban, minél biztosabb úton haladva adjam át az utódomnak.
A megvalósított célokat illetően arról beszélt, hogy
az egyik legfontosabb az MMA hároméves ösztöndíjrendszere.
– Ez 2018 szeptemberében indult – tehát szűk egy évvel az elnöki ciklusom megkezdése után –, s Akadémiánk egyik legsikeresebb feladatvállalása, amellyel jelentősen fejleszteni tudtuk az itthoni művészeti támogatási rendszert, és nagyot léptünk előre egy életképes művészi életpályamodell kialakításáért.
Olyan kapcsolati háló, olyan szellemi tőke jön így létre az ösztöndíjas tevékenységek okos menedzselésével, amely komoly kultúrkincset jelent.
2017-es és 2020-as elnöki programom két hívószava, egyúttal alappillére az érték és a minőség volt. Ezt azóta is vallom: iránytűnk nem lehet más, mint a legmagasabb művészi minőség.
A Liszt Ferenc-díjas karmester fontos eredménynek tartja a taglétszám-növekedést is, amely a Magyar Művészeti Akadémia számára
– a parlament döntésének köszönhetően – lehetségessé vált. − Immár összesen háromszázhatvanöt akadémikusunk lehet, létszámban mi is elértük a Magyar Tudományos Akadémia maximális taglétszámát. Bevált az a rendszer is, amely a Nemzet Művésze címet viselők számára megadja a rendes tagságra való közvetlen meghívás lehetőségét.
A 2017-től munkálkodó elnök beszélt arról is, hogy jelentős előrelépést hozott a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) kialakított, a korábbinál sokkal szorosabb együttműködés, amelynek érdekében 2022 decemberében Freund Tamás elnök úrral együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá. – Az MMA 2022 őszi közgyűlése erre azt a megoldást találta, hogy hét regionális központot hoztunk létre, amelyek közül öt vidéki centrumunk infrastruktúrája az MTA területi székházaira épít: ez is mutatja, hogy a két alkotmányos köztestület együttműködésének szinte végtelenek a perspektívái! Óriási eredménynek érzem, hogy a jövőben együtt tudunk fellépni bizonyos döntő nemzetstratégiai kérdésekben: a közoktatásban, a szellemi – tudományos vagy művészeti – hagyatékok megőrzésében, vagy éppen a művészet általi nevelésnek az egész társadalom számára hihetetlen súllyal bíró ügyében – fogalmazott.
Az MMA jövőbeni céljai is szóba kerültek, amellyel kapcsolatban Vashegyi György egyértelműen foglal állást. – Olyan céljaink is vannak – ilyen például a kulturális és művészeti hagyatékok gondozásának imént említett kérdésköre –, amelyeket egyedül biztosan nem tudunk elérni, csak az MTA-val és a mindenkori kormányzattal szoros együttműködésben, nemzeti léptékben lehet megoldást találni rájuk. Ugyanakkor örvendetes, hogy például az akadémikusi életművek szakszerű feldolgozása, digitalizációja terén saját erőnkből is szépen haladtunk előre.
A hagyatékok megmentése, biztonságba helyezése, az utókor számára való megőrzése azonban már olyan össznemzeti léptékű kérdés, amely messze meghaladja a Magyar Művészeti Akadémia kompetenciáit. Ugyanakkor örömmel kidolgozzuk megoldási javaslatainkat.
Mint mondta, továbbra is nélkülözhetetlennek tartja a magyar magasművészet nemzetközi megjelenésének professzionális koordinálását. – E téren jó irányt tudunk mutatni azzal, hogy – kormányzati támogatással – jelentős szerepet vállalunk a külföldi magyar kulturális intézetek számára készülő, magas minőségi művészeti programok finanszírozásában. Az MMA nemzetközi jelenlétének erősítése fontos részét képezte elnöki programomnak, s ennek megvalósításban nagy szerepet játszik dr. Richly Gábor főtitkár úr, aki komoly nemzetközi tapasztalattal rendelkezik e téren is.
Az MMA eddigi szerepét tekintve összegezte, fontos szerepet játszott abban, hogy nem omlott össze a magyar kulturális és művészeti infrastruktúra.
Megtiszteltetés számomra, hogy – amellett, hogy a kormányzat sokszor kikérte a véleményemet – a miniszterelnök 2020 tavaszán a Nemzeti Kulturális Tanács elnökévé is felkért: ez lényegében egybeesett az első Covid-válság kialakulásával.
A kormányzattal együttműködve igyekeztünk segíteni, hogy oda jussanak el a források, ahol azok nélkül sokkal nagyobb lehetett volna a baj. A váratlanul érkezett kihívásokkal szemben az MMA saját intézményhálózata is képesnek bizonyult biztonsággal talpon maradni.
