Külön ki kell emelni a látványvilágot, ami azon túl, hogy a díszletek és a jelmezek tekintetében is nagyon autentikus volt, a fények és a megvilágítás miatt vált igazán különlegessé. Az egyik dalban még egy-egy tükördarab is a fénnyel való játékot erősítette, miközben olyan fényárban úszott a színpad (és a nézőtér), hogy ritkán lehet részünk ilyesmiben.
Az Esthajnal sokkal több, mint egy cigány Rómeó és Júlia történet.
Az Esthajnal egy példázat, amely amellett, hogy tanulságokkal szolgál, olykor erőt is adhat és segíthet megérteni a roma kultúrát. Benne van a cigányság folklórja, életformája, mentalitása, lüktető ereje. Az alkotók ráadásul arra is figyeltek, hogy a roma kultúra minden apró részletét autentikusan ábrázolják, megmutassák és világossá tegyék: a romák nem túl sokat rágódnak a múlton, a veszteségeken, képesek újult erővel továbbállni, új életet kezdeni, ha úgy alakul. Mert a karaván halad, a muzsika pedig a vérükben van, bárhol is élnek.
A nagyszabású előadást legközelebb november 25-én és 26-án nézhetik meg a Nemzeti Színházban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!