Mielőtt Vidnyánszky Attila vezérigazgató ismertette az új évadot , kitért arra, mi a Nemzeti Színház feladata és hogyan működik. – A Nemzeti Színház a mi értelmezésünkben az egész nemzet színháza – mutatott rá. – Ez azt jelenti, hogy azon túl, hogy itt az épületben játszunk, ugyanúgy feladatunk az egész ország és a külhoni területek szolgálata, amennyire erőnkből lehetséges. Az elmúlt évadban majd hetven tájelőadásunk volt. Ez hatalmas energiát kíván, és missziónak tekintjük. Legalább ugyanennyi előadást fogadtunk be és játszottunk el – tette hozzá.
A Nemzeti Színház új évada
Vidnyánszky Attila kiemelte, hogy augusztus elején elkezdődött az évad, és már tizenkét előadásuk volt, például Marosvásárhelyen, Gyulán és Salföldön. Felsorolta, hogy az évad első felében Magyarországon többek között Békéscsabán, Egerben, Mohácson, Veszprémben és Győrben, külföldön pedig Aradon, Isztambulban és Plovdivban is lesznek előadásai a Nemzeti Színháznak. Ezzel azt kívánta érzékeltetni, hogy ez ugyanolyan szerves része a munkájuknak, mint az, amikor Budapesten, a színház épületében játszanak. Elmondta, hogy a Nemzeti Színház van legaktívabban jelen a nemzetközi színtéren a hazai teátrumok közül.
Beszélt arról is, mennyi hátrányos helyzetű nézőnek mutatják be a darabokat. Az új évaddal kapcsolatban kiemelte, hogy minden előadás helye megvan abban a gondolkodásmódban, amit eddig felvázolt. Tizenegy év alatt harminc ősbemutatót tartottak.
A most következő Esthajnal című ősbemutatójuk október 12-től látható a Nemzeti Színházban.
A cigányballada a szabadság és a szerelem szívmelengető drámája látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal. A darab Makszim Gorkij Makar Csudra című elbeszélése, valamint A cigánytábor az égbe megy című film alapján született. Szarka Tamás Kossuth-díjas énekes, zeneszerző új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik. Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője, az Esthajnal előadás társrendező koreográfusa, Szarka Tamás, az Esthajnal előadás zeneszerzője, valamint Blaskó Péter és Nyári Oszkár színművészek beszélgettek az előadásról.
Radnóti Miklós halálának 80. évfordulójára emlékeznek az Ázott hajában hét halott bogár ragyog című koncertszínházi előadással, amelynek
rendezője Vecsei H. Miklós Junior Prima díjas színész, aki egyben a Nemzeti Színház új társulati tagja.
A színész örömét fejezte ki, hogy a Nemzeti Színházban alkothat, és kiemelte, hogy Vidnyánszky Attila kiváló vitapartner. A zenészekből, képzőművészekből álló kísérleti produkcióban Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni belső világa elevenedik meg. Az előadást november 9-én mutatják be.
A Vér vagyok című előadást viszi színre Jan Fabre, a kortárs képzőművészeti szcéna és színházi világ elismert alkotója. A készülő előadásban megjelenik a középkor bűntudattól áthatott vallásos gondolkodása és annak éles ellentéte, a zabolátlan, természetes életöröm.
A Vér vagyok volt 2001-ben az első Fabre-produkció, amelyet az avignoni fesztiválon, a pápai palota díszudvarán mutattak be. Most, 2024-ben, az újabb értelmetlen háborúk és vérontások idején Fabre új koncepcióval kelti életre a szöveget a Nemzeti Színház színészeinek és a Bozsik Yvette Társulat táncosainak közreműködésével.
Oscar Wilde 1891-ben írta meg Salome című egyfelvonásos tragédiáját. A századfordulón már több mint tíz nyelvre lefordították, Richard Strauss operát írt belőle, több filmes feldolgozása is született. A darabot most Diana Dobreva bolgár rendező viszi színre, aki a Mitemen az Odüsszeusz című előadás rendezőjeként mutatkozott be a hazai közönségnek. Diana Dobreva videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket, majd Martos Hanga osztotta meg a szereppel kapcsolatos gondolatait.
Az Olasz szalmakalap című francia féltékenységi bohózatot a világ egyik legjelentősebb színházi alkotója, Silviu Purcarete állítja színpadra. A kitűnő bohózat és a játékos kedvű színpadi mágus találkozása lesz az előadás, amely a magasművészet rangjára emeli a komédiát.
Molnár Ferenc Liliom című darabját Fejes Szabolcs, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója viszi színre a Gobbi Hilda Színpadon. Liliom szerepét Bordás Roland alakítja.
Vidnyánszky Attila rendezi Karl Marx munkáját, A tőkét. A mű alapját tragikus félreértések sokasága adja.
Felismerései egy testet és lelket megnyomorító ideológiát hívtak életre. Marx 1867-ben megjelent A tőke című opusa a XX. századi politikai gondolkodás megkerülhetetlen szövege lett, és egyik hivatkozási alapjává vált egy totalitárius eszme, a kommunizmus kibontakozásának.
Hobo egy üzenetet küldött a résztvevőknek, amelyben sajátos stílusában tudatta, hogy előadásait kiterjeszti egy eddig nem használt műfajra, a bábszínházra, és ehhez elkészítette Medvevára című zenés művét.
Mindezekben Majoros Ágnes bábszínész, Molnár Kristóf rendező és Madarász Gábor zeneszerző lesznek a társai. A korábbi Mitem és a színházi olimpia előadásai után újra érkezik A Slava’s SnowShow tizenegy előadással május 30. és június 8. között. A költői, csupaszív előadás számos érzelmet szabadít fel bennünk, így egyszerre megnevettet, borzongat, megríkat és elgondolkodtat.
