Főnixek és ritkaságok a nagyi könyvespolcán

Tévhit, hogy a korábban népszerű íróink minden régi könyve eladhatatlanná vált. Műveik első kiadásának példányait ma is keresik a gyűjtők, emellett a legtöbb szerzőknek vannak kevésbé ismert, kisebb példányszámban kiadott könyvei is, amelyek épp a viszonylagos ritkaságuk miatt értékesek a rajongóknak.

Illusztráció Forrás: Pixabay

A Videoton-előd Vadásztölténygyár T 4303 Tavasz televíziókészülékének reklámfotója 1960-ból. Nem volt mind.  Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal

 

A pápa kedvence

Ilyen körülmények között a könyv szerepe felértékelődött a tájékozódásban és a szórakozásban, kaput nyitott más időkbe, sosem látott tájakon és világokban „utazhattak” az olvasók. A kiadók pedig – szintén a világháború előtti gyakorlatot követve – olcsó könyvekkel segítették, hogy minél több emberhez eljuthassanak a művek.

Mindebből következik, hogy több ezer olyan könyv van, amely családi könyvtárak ezreiben megtalálható, tehát nehéz vevőt találni rájuk – most, mert fordulhat a kocka.

Például Lev Tolsztoj Anna Karenina című műve a korábbi sokszori kiadása ellenére ismét keresett lett, miután Ferenc pápa pár éve a kedvenc könyvei között említette, és erre reagálva az Európa Könyvkiadó 2021-ben, majd 2023-ban is újra kiadta. Igaz, új fordításban és Anna Karenyina címmel, de így is új életet lehelt a korábbi kiadásokba, a kétkötetes mű korábbi példányai állapottól függően kettő-négyezer forintért kelnek el az online piactereken. Tolsztoj Háború és béke című műve is új életre kelt, 2022-ben 12 ezer forintos áron dobta piacra új kiadását az Európa, ezúttal meghagyva az eredeti fordítóját, így az új könyv illatán kívül mit sem veszít, aki mondjuk egy 1959-es, négykötetes kiadását veszi meg. Más orosz szerzők műveire is van új közönség, Dosztojevszkijtől például a Bűn és bűnhődés, A Karamazov testvérek és az Ördögök 8–11 ezer forintos áron megjelent új kiadása is ritkán kapható, ami növeli a régi kötetek eladhatóságát és árát.

Fura a legújabb kiadás címe, a kiejtést követi

Szintén új kiadása keltette fel az érdeklődést Daniel Keyes örök érvényű alkotása, a Virágot ​Algernonnak iránt. Az Alexandra Könyvesház egész Keyes-sorozatot adott ki, a többi rész két-háro ezerért elérhető, a Virágot Algernonnak viszont csak e-könyv és hangoskönyv formájában, így aki mégis szeretné papíron olvasni, három-négyezer forintot is megad egy régi kötetért.

 

Hiánycikk az új

Hazai vizekre evezve a korszak népszerű írója, Szilvási Lajos (1932–1996) romantikus-kalandos történetei – melyeket ő csupán „hobbialkotásoknak” tartott – szintén új kiadásban olvashatók az Alinea Kiadó jóvoltából (2950–3490 forintos áron), és az új kötetek közül több is hiánycikk lett, miközben a házi könyvtárakban kallódnak a régi kiadásúak. Az új kiadás erénye, hogy Szilvási korai műveit (Középiskolások, Riadó a tárna felett, Csillaghullás stb.) is elővette – ezek első kiadásai sokat érhetnek a rajongóknak –, és történelmi tablóját, a Jegenyék-ciklusát is újra közzétette, benne a majdnem elveszett, A Gazda című írásával.

Szilvási Lajos alapvetően újságíró volt, akin végigszántott a történelem. Pályája az MTI-nél indult, majd 1953-ban, Nagy Imre első miniszterelnöksége idején kissé szabadabb szájú pártlaphoz, a Szabad Néphez került, de Nagy Imre leváltása után egy meg sem jelent riportja miatt fegyelmivel kirúgták. Az 1956-os forradalom idején a Nagy Imre-párti Obersovszky Gyula Igazság című lapjánál tette a dolgát, ami miatt november 4. után hetekig bujkált. Később rovatvezetői állást vállalt az MTI-nél, de 1957 végén onnan is kirúgták, mert Obersovszky perében mentőtanú volt. Utána perifériális lapok olvasószerkesztőjeként dolgozott.

És még sorolhatnánk a példákat, hogy a kiadók jóvoltából hogyan kelnek főnix módjára új életre a régi kiadású kötetek. Érdemes hát nézni, milyen „régiségekkel” rukkolnak elő az új könyvek piacán.

Szilvási Lajos könyveit az 1970-es években is kiadták sorozatban

 

Biztos vevők

A régi kiadású könyvek eladhatóságánál azonban fontos az állapotuk. Sorozatunk előző részében már kitértünk rá, mire kell figyelni a válogatásnál. Most folytassuk a további, nagy eséllyel eladható könyvekkel!

Aki családi könyvtár kötetenkénti eladásába kezd, a könyvkiadókkal együtt rebeghet hálát a közoktatásnak, amelyben régi, bevált módszer a kötelező olvasmányok előírása, egy ideje kiegészítve az ajánlott művek listájával is. A kiadók a biztos vevőkre alapozva ezek nagy részét szinte évente megjelentetik, mégis beférnek a piacra a régi könyvek is. 

Különösen az ajánlott művek listája nyit teret a korábbi kiadásoknak, mivel ezek iskolánként is eltérhetnek. (A listák általában elérhetők az iskolák honlapján.) A kötelező olvasmányok eladásakor 500-1500 forintra érdemes számítani, az ajánlottaknak viszont már a viszonylagos ritkaságuk is felfelé mozgathatja az árat. És van még egy jótéteménye ezeknek a könyvlistáknak: a rajtuk szereplő szerzők más műveire is kíváncsiak lehetnek a diákok, ami tovább növeli a régi könyvek piaci értékét.

Jókai szőlőskertje

A viszonylagos ritkaság más könyvek eladhatóságának esélyét is növeli. Még a legnépszerűbb szerzőinknek is vannak ilyen művei. Például a legtöbbször kiadott magyar íróként is számon tartott, Jókay Móric néven született Jókai Mórnak (1825–1904) is. Kertészetgazdasági jegyzetek című könyve, amely először 1896-ban jelent meg, nem illett a regényei közé, így a sokféle Jókai összes-kiadásokban hiába keresnénk. Jókai jelentős közéleti tevékenysége, a márciusi ifjaktól a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tanácsi tagságáig közismert, az már kevésbé, hogy a kertészetben is jeleskedett. Ennek tapasztalati összefoglalója ez a könyvecske.

Jókai 1853-ban egy nyaralóhoz vett két hold földet a Svábhegyen, történetesen egy kőbánya területén, ahonnan akkor még zavartalan panoráma nyílt a fővárosra, majd szélfogónak fákat ültetett, termőfölddel feltöltve teraszokat alakított ki, gyümölcsfákat és szőlőt telepített, a villája mellett konyhakertet és rózsakertet is kialakított. Ide menekült a világ zaja elől a feleségével, a színésznő Laborfalvi Rózával, bár a Jókai-kúria emellett a szellemi élet egyik központjának számított.

Szüret Jókai Mór (jobbról) kertjében 1898-ban. Fotó: PIM/Kurcz és Társa

A nagy mesélő meglepően szakszerű kertészeti tudásáról sokat elmond, hogy a XIX. századi nagy filoxérajárvány idején az ő szőlője megmenekült, miközben a környékén és az ország nagy részén kipusztult. Speciális talajfertőtlenítéssel és kénégetéssel (kén tartalmú szerrel) győzte le a kórt – derül ki a közérthető stílusban írt könyvecskéből. Keletkezéséről azt is felidézte utóbb az író, hogy a kiadója, amely épp a Kárpáthy Zoltán című könyvet várta tőle, „dorgatóriumot” küldött: „Hallja az úr! Vagy regényt írunk, vagy paszulyt öntözünk.” Nos, mindkettőre talált időt, a Kertészetgazdasági jegyzetek azonban mostoha sorsú lett. Nem tudni, hányszor jelent meg, csak annyi biztos, hogy 1975-ben a Mezőgazdasági Kiadó állt elő az elfeledett művel, egyben minikönyv formájában is, majd 2002-ben a XII. kerületi önkormányzat a Nap Kiadóval karöltve. Tavaly a Fiesta Stúdió kiadó új főcímmel: Az én istenadta szőlőim és 28 egész oldalas színes táblával „feljavítva” jelentette meg, kartonált kötéssel, 5600 forintos áron. Az 1975-ben néhány ezer példányban, fűzve, egészvászon-kötésben megjelent kötetek ma a gyűjtőknek legalább ennyit érnek.

A Jókai-villa a világháborúban megsemmisült, az ostromot túlélt présház ad ma helyet az író emlékszobájának, a körülötte megmaradt Jókai-kert 1975 óta természetvédelmi terület, 2007 óta történeti kert, ma a Duna–Ipoly Nemzeti Park gondozza.

Ma védett történelmi kert őrzi a nagy mesélő gondos munkájának emlékét. Forrás: DINPI