A szerzők népszerűsége gyakran a visszájára fordul a használt könyvek piacán, hiszen akit sokan kedvelnek, annak többször és nagyobb példányszámban adták ki a műveit, így a régi könyveire nehéz vevőt találni. Ezt diktálja a – külső befolyásolásoktól mentes – piacon a kereslet–kínálat törvénye, az élet azonban bonyolultabb. Szerencsére sok írónk van, akiknek újra és újra eladhatók a művei, így még a régebbi kiadású köteteiknek is maradt piaci értéke.
A legfőbb szórakozás
A használt könyvek online piacterein az utóbbi időkben tömegesen megjelent családi könyvtárak nagyobb részt az 1960–80-as években kiadott kötetekből állnak, és bár előfordulnak bennük korábbi és későbbi kiadású könyvek is, most főként erre az időszakra koncentrálunk. A korszakról érdemes tudni, hogy klasszikus és kortárs műveket egyaránt nagy példányszámban adtak ki, az emberek ugyanis szerettek olvasni.
Ebben nagy szerepe volt annak, hogy Eötvös József (1813–1871) jogász, író, kultuszminiszter népoktatási törvényének addigra már beérett a hatása: a 6–12 év közötti gyerekeknek 1868-tól előírt tankötelezettség a századelőn kezdett termőre fordulni, 1913-ban már a gyerekek 93 százaléka járt népiskolába, hogy elsajátítsa az írás, az olvasás és a számolás tudományát.
Az olvasni tudó generációk már a második világháború előtt működő magánkönyvkiadóknak is biztos közönséget jelentettek, és ez a kommunista hatalomátvétel után sem változott, csak onnantól már kizárólag állami kiadók lehettek, amelyek ideológiai alapon is megszűrték, mit adnak közre.
Persze az a rendszer sem volt elhajlástól mentes – erre sorozatunkban majd még kitérünk.
A másik ok, amiért ebben az időszakban az emberek a könyvekhez fordultak, hogy messze nem volt annyi szórakozási lehetőség, mint most. A hagyományos helyi búcsúkon, „bálokon” kívül csak a mozi és az egyetlen sávon sugárzó Magyar Rádió adott műsort, a televíziózás rendszeres adásai csak 1957-ben indultak, kezdetben igen csekély műsoridővel. Az 1954-ben indult próbaadások után az első sorozatgyártott tévékészülékeket is csak 1956 tavaszától kezdték árulni, eleinte csak Budapesten, és az 1960-as években nem volt ritka, hogy a szomszédok a „tévés családokhoz” jártak sorozatokat, például a nagy sikerű Mézga család epizódjait nézni.
Még az 1970-es években is iskolatelevízióval indult az adás, majd az általános munkarendhez alakították a délutáni műsor kezdetét, az esti adás pedig 22 óra körül véget ért. Hétfőn egyáltalán nem volt tévéadás, esténként a Rádiókabarét hallgatta az egész ország. A külföldre utazás is kevesek kiváltsága volt.
A pápa kedvence
Ilyen körülmények között a könyv szerepe felértékelődött a tájékozódásban és a szórakozásban, kaput nyitott más időkbe, sosem látott tájakon és világokban „utazhattak” az olvasók. A kiadók pedig – szintén a világháború előtti gyakorlatot követve – olcsó könyvekkel segítették, hogy minél több emberhez eljuthassanak a művek.
Mindebből következik, hogy több ezer olyan könyv van, amely családi könyvtárak ezreiben megtalálható, tehát nehéz vevőt találni rájuk – most, mert fordulhat a kocka.
Például Lev Tolsztoj Anna Karenina című műve a korábbi sokszori kiadása ellenére ismét keresett lett, miután Ferenc pápa pár éve a kedvenc könyvei között említette, és erre reagálva az Európa Könyvkiadó 2021-ben, majd 2023-ban is újra kiadta. Igaz, új fordításban és Anna Karenyina címmel, de így is új életet lehelt a korábbi kiadásokba, a kétkötetes mű korábbi példányai állapottól függően kettő-négyezer forintért kelnek el az online piactereken. Tolsztoj Háború és béke című műve is új életre kelt, 2022-ben 12 ezer forintos áron dobta piacra új kiadását az Európa, ezúttal meghagyva az eredeti fordítóját, így az új könyv illatán kívül mit sem veszít, aki mondjuk egy 1959-es, négykötetes kiadását veszi meg. Más orosz szerzők műveire is van új közönség, Dosztojevszkijtől például a Bűn és bűnhődés, A Karamazov testvérek és az Ördögök 8–11 ezer forintos áron megjelent új kiadása is ritkán kapható, ami növeli a régi kötetek eladhatóságát és árát.
Szintén új kiadása keltette fel az érdeklődést Daniel Keyes örök érvényű alkotása, a Virágot Algernonnak iránt. Az Alexandra Könyvesház egész Keyes-sorozatot adott ki, a többi rész két-háro ezerért elérhető, a Virágot Algernonnak viszont csak e-könyv és hangoskönyv formájában, így aki mégis szeretné papíron olvasni, három-négyezer forintot is megad egy régi kötetért.
Hiánycikk az új
Hazai vizekre evezve a korszak népszerű írója, Szilvási Lajos (1932–1996) romantikus-kalandos történetei – melyeket ő csupán „hobbialkotásoknak” tartott – szintén új kiadásban olvashatók az Alinea Kiadó jóvoltából (2950–3490 forintos áron), és az új kötetek közül több is hiánycikk lett, miközben a házi könyvtárakban kallódnak a régi kiadásúak. Az új kiadás erénye, hogy Szilvási korai műveit (Középiskolások, Riadó a tárna felett, Csillaghullás stb.) is elővette – ezek első kiadásai sokat érhetnek a rajongóknak –, és történelmi tablóját, a Jegenyék-ciklusát is újra közzétette, benne a majdnem elveszett, A Gazda című írásával.
Szilvási Lajos alapvetően újságíró volt, akin végigszántott a történelem. Pályája az MTI-nél indult, majd 1953-ban, Nagy Imre első miniszterelnöksége idején kissé szabadabb szájú pártlaphoz, a Szabad Néphez került, de Nagy Imre leváltása után egy meg sem jelent riportja miatt fegyelmivel kirúgták. Az 1956-os forradalom idején a Nagy Imre-párti Obersovszky Gyula Igazság című lapjánál tette a dolgát, ami miatt november 4. után hetekig bujkált. Később rovatvezetői állást vállalt az MTI-nél, de 1957 végén onnan is kirúgták, mert Obersovszky perében mentőtanú volt. Utána perifériális lapok olvasószerkesztőjeként dolgozott.
És még sorolhatnánk a példákat, hogy a kiadók jóvoltából hogyan kelnek főnix módjára új életre a régi kiadású kötetek. Érdemes hát nézni, milyen „régiségekkel” rukkolnak elő az új könyvek piacán.
Biztos vevők
A régi kiadású könyvek eladhatóságánál azonban fontos az állapotuk. Sorozatunk előző részében már kitértünk rá, mire kell figyelni a válogatásnál. Most folytassuk a további, nagy eséllyel eladható könyvekkel!
Aki családi könyvtár kötetenkénti eladásába kezd, a könyvkiadókkal együtt rebeghet hálát a közoktatásnak, amelyben régi, bevált módszer a kötelező olvasmányok előírása, egy ideje kiegészítve az ajánlott művek listájával is. A kiadók a biztos vevőkre alapozva ezek nagy részét szinte évente megjelentetik, mégis beférnek a piacra a régi könyvek is.
Különösen az ajánlott művek listája nyit teret a korábbi kiadásoknak, mivel ezek iskolánként is eltérhetnek. (A listák általában elérhetők az iskolák honlapján.) A kötelező olvasmányok eladásakor 500-1500 forintra érdemes számítani, az ajánlottaknak viszont már a viszonylagos ritkaságuk is felfelé mozgathatja az árat. És van még egy jótéteménye ezeknek a könyvlistáknak: a rajtuk szereplő szerzők más műveire is kíváncsiak lehetnek a diákok, ami tovább növeli a régi könyvek piaci értékét.
