Nincs ingyenvacsora – ez a használt könyvek értékesítésére is igaz, még akkor is, ha az egész házi könyvtártól szeretnénk megszabadulni. Mint sorozatunk előző részében jeleztem, egy átlagos könyvtárat egyben többnyire csak jelképes összegért lehet eladni, ha egyáltalán lesz rá vevő. A Facebook használtkönyves csoportjaiban ugyanis szinte naponta bukkannak fel „örököltem” vagy „hagyatékból” indoklással „csak egyben” kínált több száz, néha több ezer kötetes házi könyvtárak, és kevésnél látszik bármiféle érdeklődés. A könyvespolcokról készült fotókon ugyanis leggyakrabban az 1960–80-as évek kötetei sorakoznak, és ebben az időszakban sok könyvet nagy példányszámban adtak ki, egy részüket többféle kiadásban is, így aztán szinte minden, olvasni szerető családban megtalálhatók voltak. Komplett sorozatok is, amelyek jelentős része szintén nehezen értékesíthető, a többségükben azonban vannak olyan kötetek, amelyek iránt ismét feltámadt a kereslet.

Muszáj selejtezni
Ezekre is hozok majd példákat, de először fel kell mérnünk, milyen állapotban vannak a könyvek.
Sérült, hiányos gerincű, elengedett kötésű, piszkos, foltos könyvet mi sem szívesen vennénk, tehát fölösleges próbálkozni az eladásukkal. A foltok között azonban különbséget tehetünk. A polcon a felső lapéleket megfogó port, netán pókhálót mázolóecsettel eltávolíthatjuk, és ha más baja nincs a könyvnek, áruba bocsátható. A megszáradt vízfoltok, kisebb kávéfröccsenések, főként, ha csak a védőborítót érintik, szintén nem teszik eladhatatlanná a könyvet, ha ritka kötetről vagy keresett műről van szó. Viszont szerényebb áron kell kínálnunk, mint egy hibátlant.
A lapéleken, rosszabb esetben belül is megjelenő, különböző színű, pontszerű foltocskák viszont nagy eséllyel gombák, és az ilyen könyvek a legtöbbször menthetetlenek. Ha ilyet találunk, nézzük át körülötte is a könyveket, és a gombás köteteket azonnal távolítsuk el a többitől, nehogy megfertőzzék őket! Utána mossunk kezet, mielőtt folytatjuk a könyvek válogatását! Vannak ugyan házi praktikák a gombás könyvek megmentésére, de igen macerásak, jobb, ha a piacon is értékesnek tűnő köteteket szakemberre (antikvárius, restaurátor) bízzuk. Az egyébként jó állapotú, de dohos vagy cigarettaszagú kiadványok szagtalanítására is tőlük kérhetünk tanácsot. (Az 1945 előtt kiadott könyvek egy részénél elnézőbbek a vevők, de ezekre és az antik könyvekre most nem térünk ki.)