Kincset érő kötetek a nagyi hagyatékában

Minden házi könyvtárnak van értéke, de nem mindig lehet pénzre váltani. Ezzel gyakran csak akkor szembesülünk, amikor egy szerettünk eltávozása után megöröklünk néhány száz, néhány ezer könyvet. Sok kötethez fűződhetnek személyes emlékeink, de a kiválogatásuk után is számtalan, tartalmában értékes kiadvány marad a polcokon. Egy részük, sajnos, szinte eladhatatlan, de lehetnek köztük olyan kötetek is, amelyek a használt könyvek piacán is sokat érnek. Segítünk kiválogatni ezeket.

Átnézés közben – ha nem így vannak a polcon – érdemes rögtön csoportosítani a könyvtár köteteit sorozatok, témakörök és szerzők szerint. Utána van értelme kutatni a neten, hogy melyik könyvek keresettek, melyikeknek nagyobb a piaci értéke. Csak ízelítőül hozok néhány szerzőt, akiknél ebből a korszakból biztosra lehet menni.

Szellemi diktatúra

Hamvas Bélának (1897–1968), aki 1945-ig termékeny szerzőnek, gondolatébresztő esszéi miatt is kedvelt filozófusnak számított, majd 1945 után szerkesztőként is neves kortársakból álló szellemi kört tartott fenn, 1983-ig nem jelenhettek meg a művei, miután 1948-ban összekülönbözött Lukács Györggyel, a korszak és a Magyar Kommunista Párt – szerinte vaskalapos – marxista rendszerfilozófusával. Két esszéje ugyan „becsúszott” a Szépirodalmi Kiadó 1978-ban, igazán vonzó, Esszépanoráma címmel kiadott, több kötetes antológiájába, de az elhallgattatás éveit végül a Magvető Könyvkiadó törte meg 1983-ban, amikor a Gondolkodó magyarok sorozatba „bújtatva” közreadta A világválság című művét, majd 1985-ben már önálló könyvként jelentette meg két kötetben a „beavató regény” műfaját megteremtő Karnevált. Előbbi mostanában három-ötezer, utóbbi 11-20 ezer forint között szokott gazdára találni, ha nagy ritkán eladósorba kerülnek.

Hamvas Béla raktárosként Tiszapalkonyán

Az eperjesi evangélikus lelkész, tanár, író Hamvas József fiának a történelem kényszerében már a világháború előtt is kalandos sorsa volt, elnémítása után egy ideig Szentendrén földművesként tevékenykedett – közben írta meg a Karnevált –, majd az ERBE (Erőmű Beruházási Vállalat) vidéki építkezésein volt raktáros és gondnok, miközben sok dicsérete mellett csak azt rótták fel neki, hogy munkaidőben olvas… Közben a művei gépelt kéziratok formájában keringtek az értelmiség köreiben, így aztán nem meglepő, hogy az 1990-től kezdve kiadott, 33 kötetes Hamvas Béla művei életműsorozat ma több százezer forintot ér a piacon, egyes köteteinek ára három-ötezerről indul, az alkímia világába is bevezető Tabula smaragdina / Mágia szutra például 14-20 ezer, a háromkötetes Scientia sacra 12-15 ezer forintért érhető el.

Kötetek az életműsorozatból, az első a legdrágább

Ezotéria betiltva

Hamvastól csak egy lépés Szepes Mária (1908–2007), akinek az 1946-ban csupán kétezer példányban kiadott, de 1948-ban betiltott, begyűjtött és bezúzott művéből, A Vörös Oroszlánból az akkor éppen az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozó Hamvas tudott megmenteni négy példányt. „Amikor azt hitték, megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni” – mondta később Szepes Mária, akinek csak azért nem esett bántódása, mert az egy rózsakeresztes inspiráció hatására írt könyvét Orsi Mária írói álnevén adta ki a Hungária Könyvkiadó, így az utóbb felforgató és veszélyes műnek minősített írás szerzőjét „nem találták”.

Szepes Mária nem csak szavakkal alkotott

A Vörös Oroszlán első német kiadása addigra már megjelent, magyarul azonban legközelebb csak 1984-ben, akkor viszont két változatban is. Előbb az Amerikában élő Püski Sándor adta ki New Yorkban az eredeti kiadás alapján, majd itthon a Kozmosz fantasztikus könyvek sorozatba rejtve, meghúzva és utószóval magyarázva, fantasyként adták közre. Az eredeti mű csak 1989-ben jelenhetett meg itthon csorbítatlanul, a Háttér Kiadó állt elő vele. 1994-től már az Édesvíz Kiadó jelentette meg, egy hangoskönyvet is beleszámítva eddig tizennyolcszor. Ennek ellenére tartja az árát A Vörös Oroszlán, jelenleg is öt-hétezer forint körül kapható, a Kozmosz-kiadás megviseltebb példányai néha elérhetők egy-kétezerért is.

Szepes Mária másik ikonikus műve, az először 1999-ben és azóta négyszer kiadott Raguel hét tanítványa viszont ritkán kerül piacra, jelenleg is csak e-book formájában érhető el, így a rajongók 10-15 ezer forintot sem sajnálnak a nyomtatott változatáért. A karmisztikus sorspéldázatokból álló művet a Háttér fejezetenként külön-külön is kiadta, egy-egy rész most három-négyezer forintért kapható, viszont a mű első és utolsó fejezetében szereplő kerettörténet, maga Raguel, hiányzik a sorból.

A negyedik szerzőjét sosem „találták meg”

Miközben a szerző kénytelen volt eltitkolni ezoterikus énjét – 1947-től a lakásán zajlottak az Académia Occulta előadásai, amelyek csak szamizdatként jelenhettek meg –, számos népszerű könyvet írt. Szepes Mária Pöttyös Panni-sorozata, a Rőzse néni kunyhója, a Boróka néni kincse vagy a Táltos Marci a gyerekeket repítette varázslatos világokba, míg a Kozmosz-sorozatban kiadott Surayana élő szobrai, Tükörajtó a tengerben vagy A Tibeti Orgona a felnőtt sci-fi-rajongók képzeletét ragadta meg. Utóbbiak ma az állapotuktól függően 500-1500, a mesék ezer-négyezer forint közötti áron elérhetők. A szerző – nagyobb részt a rendszerváltás után megjelent – ezoterikus könyvei közül azonban több már tízezer forint körüli áron is jó vételnek számít, például A nevek mágiája első kiadása nemrég 9500-ért kelt el, a ritkábban felbukkanó Smaragdtábla is ér legalább ennyit, az Académia Occulta egyetlen nem szamizdat kiadása viszont jellemzően húsz-negyvenezer forintba kerül, ha épp elérhető.

Partvonalról kötelező

A Tüskevárt is olyan írónak köszönhetjük, akit a kommunisták partvonalra küldtek. Fekete István (1900–1970) 1939-ben elnyerte a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda magyar nemzeti szellemiségű regényre kiírt pályázatának háromezer pengős első díját a Zsellérek című művével, amely olyan népszerű volt, hogy 1944-ig hét kiadást ért meg, a kommunista hatalomátvétel után azonban írójával együtt tiltólistára került. Bár a regény alapvetően a magyar vidék, a parasztok sorsát és kitörési lehetőségeit boncolgatta, bemutatta a Tanácsköztársaság ideje alatti vörösterrort is – ez a szálka akadt meg az ország új urainak torkán, mivel ők azt dicsőséges időszaknak hirdették.

Zokon vették a kommunisták

A világháború előtt népszerű, élete végéig nyíltan istenhívő írót évekre elhallgattatták, kizárták az írószövetségből, csak két egyházi lap, az Új ember és a Vigília fogadta az írásait. Csak 1955-től jelenhettek meg új könyvei, azok is csak az Ifjúsági, majd a Móra kiadónál. A Kele és a Lutra után Halászat címmel máig érvényes tankönyvet is írt, mielőtt 1957-ben először kiadták a Tüskevárt, amely 1960-ban meghozta Fekete Istvánnak a József Attila-díjat, majd 1962-től kötelező olvasmány lett a kisiskolásoknak. (Cselekménye nem a mai Tüskevár, hanem Zalavár „tüskebokros” környékén játszódik. Ma a szomszédos Fenékpusztán, a Diás-szigeten áll a Fekete István-emlékhely részeként „Matula bácsi kunyhója”. Mivel fokozottan védett természetvédelmi területen fekszik, kizárólag a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével szervezett, a Kis-Balaton Látogatóközpontból induló szakvezetéses túrán látogatható.)

Érdekesség, hogy a szerző második legismertebb története, a Vuk önálló könyvként először 1965-ben jelent meg, de már szerepelt az 1940-ben kiadott Csí – Történetek állatokról és emberekről című kötetben is.

Fekete István a mellőzést is legyőzte

Egyre többen gyűjtik

Közkedvelt állattörténetei mellett Fekete István történelmi regényeket, forgatókönyveket, erkölcsnevelő műveket és verseket is írt, elbeszélései, novellái között a vadászati, erdészeti témájúak mellett a társadalmi és az emberi viszonyok természetrajzát boncolgató írásokat is találunk. Az életműve részeit az idők során különböző kiadók és szerkesztők különböző szempontok szerint rendezték új kötetekbe, és több könyvével is előfordult, hogy azonos tartalommal, de új címen jelentették meg újra. Mindennek azért van jelentősége, mert az utóbbi időben megszaporodtak a Fekete István-könyvek első kiadásainak gyűjtői.

Bár az 1960–80-as években nagy példányszámban adták ki az új műveit, népszerűségük miatt kevés maradt fenn hibátlan állapotban. Így ebből az időből a jó állapotú példányok három-négyezer forintért is új gazdára találnak, a későbbi, kisebb példányszámú kiadások akár többet is érhetnek. A Zsellérek 1945 előtti kiadásai húszezer forint körüli áron tűnnek fel az online piactereken, első kiadására pedig 2021-ben egy aukción 55 700 forintig licitáltak, az árverési jutalékkal együtt a győztesnek így 64 055 forintjába került. Cikkünk írásakor Fekete István Halászat című tankönyvének legutóbbi, 1995-ös kiadását hét-nyolcezer forintért kínálják, első kiadásából a neten csak két példány van eladó: újrakötött példányt kínál 27 980 forintért az egyik pesti antikvárium, egy másik közepes állapotban, pótolt gerinccel 59 990 forintra tartja.

Tankönyv, újrakötve is értékes

Voltak más népszerű íróink is, akiknek a könyvei a korábbi magas példányszámuk ellenére is másodvirágzásukat élik a használt könyvek piacán. Olyan is előfordult azonban, hogy közkedvelt szerzők egyik-másik könyvét kis példányszámban adták ki. Ennek hátterét is megvilágítjuk sorozatunk következő részében.