A magyar könyvkultúra évszázadokon átívelő hagyományát idézi meg Schöck Gyula életmű-kiállítása, amely a fakszimilekészítés művészetét állítja középpontba. A tárlat nem csupán egy kiemelkedő szakember munkásságát mutatja be, hanem rávilágít arra is, hogy a könyv nem csupán tartalomhordozó, hanem műtárgy, amelynek fizikai megjelenése, anyaga és kidolgozottsága is hordozza az évszázadok üzenetét.
Schöck Gyula neve egybeforrt a magyar könyvművészet legmagasabb szintű hagyományainak ápolásával. Az elmúlt évtizedekben számos kiemelkedő fakszimilekötet elkészítésében vállalt kulcsszerepet, legyen szó a Budai krónika újrakiadásáról, a Pécsi Missale vagy Janus Pannonius 1518-as verseskötetének hiteles másolatáról, műhelyében pedig már készül a Pray-kódex és a Képes krónika kritikai kiadása, valamint a Kauffmann-haggáda, a középkori zsidó kéziratosság egyik legbecsesebb darabjának fakszimiléje.
Schöck Gyula munkáiban ötvözi a tradicionális könyvkészítési technikákat a legmodernebb nyomdai eljárásokkal, bizonyítva, hogy a múlt értékeit megőrizni és újraalkotni egyszerre szakmai és művészi hivatás.
Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója beszédében kiemelte: Schöck Gyula az egyik legkiválóbb ismerője a könyvkészítés technikai és művészeti részleteinek, legyen szó papírfajtákról, kötészeti technikákról vagy éppen a nyomdai aranyozás legmagasabb szintű kivitelezéséről.
A művészet inkább a keveset szereti, hogy azzal sokat fejezzen ki
– idézte Kosztolányi Dezsőt a főigazgató, hangsúlyozva, hogy a könyvművész mindig az eredetihez méltó módon, a szükséges precizitással dolgozik. A kiállításon olyan különleges kötetek is helyet kaptak, mint az erdélyi evangeliarium, amelyet a 2019-es csíksomlyói misén maga Ferenc pápa használt, vagy a középkori magyar kéziratos hagyomány egyik legértékesebb darabja, a Philostratus-kódex.
A kiállítás március 9-ig tekinthető meg a gödöllői királyi kastélyban.
