Tisztán emlékszem arra, amikor az első sorban ülve láttam őt Eliza Doolittle szerepében a My Fair Ladyben, a Centrál Színházban. Angyali hangját, huncut mosolyát, természetes báját, törékeny alkatát, egész színpadi jelenlétét fel tudom idézni, élénken él bennem a mai napig. Tompos Kátya 2024. május vége óta az égi színpadon játszik tovább, ám elfelejteni soha nem fogom. Mert annyira sokoldalú tehetség volt. Minden egyes szerepében kitette elénk a szívét, amire csak a legnagyobbak képesek. Nem ismerek hozzá hasonlót. Hatalmas űrt hagyott maga után, amit pótolni nem lehet. A Bajor Gizi Színészmúzeum most mégis arra vállalkozott, hogy valamiféle kapaszkodót adjon.
Tompos Kátya színházi pályája fotográfiákon
Ragyogó személyiségére, tehetségére és tragikusan rövid pályájára emlékezik a Tompos Kátya (1983–2024) című időszaki kiállítás, amelynek megnyitóján annyi ember gyűlt össze a múzeumban, mint még soha. Bodolay Géza, a Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója, rendező, egyben a tárlat egyik kurátora felidézte, hogy Tompos Kátyát egyetemi hallgatóként először Ács János rendezte a Nebántsvirág című operettben a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban, ezután számos nagyszerű szerepben láthatta a közönség, amelyekről e tárlaton is meggyőződhetünk.
Szőcs Artur színművész, rendező Tompos Kátya osztálytársa volt a színművészetin, jól ismerte a színésznőt. A megnyitón elcsukló hangon úgy fogalmazott:
Kimondani nehéz, felfogni alig lehet, elfogadni képtelenség, hogy Tompos Kátya nincs már köztünk. Mégis egy különleges, nagy és komoly művészt ünnepelhetünk e kiállítással, amely fotókon keresztül kalauzol végig egy rövid, de annál gazdagabb, tartalmasabb színházi, filmes, zenei pályán.
– Nem csupán Tompos Kátya tehetségét ünnepeljük, hanem az elhivatottságát a színházhoz, az összművészethez – tette hozzá.
Tompos Kátya a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Kerényi Imre operett–musical osztályában végzett 2005-ben. A rendezők hamar felismerték művészi sokszínűségét, jellemábrázoló tehetségét, természetes játékát, így sokféle szerepben megmutathatta magát. A József Attila Színházhoz 2005-ben szerződött, 2007-től a Bárka Színház, 2008 és 2018 között a Nemzeti Színház tagja volt. Ezt követően a Madách Színházban és a Centrál Színházban játszott.
Összesen hatvanegy színpadi darabban és huszonkét filmszerepben láthatta a közönség.
Szólóénekes előadóként számos zenekarral fellépett, mindig komoly sikerrel.
A nagy sikerű zenés színjátékok mellett görög tragédiában, Shakespeare-darabokban, klasszicista francia drámában és kortárs szerzők műveiben is színpadra lépett.
Így a fotókon láthatjuk őt mások mellett Bertolt Brecht A filléres operájában Bettyként, Friedrich Schiller Don Carlosában Királynőként, Kacsoh Ponrác János vitézében Iluskaként, Neil Simon Legénylakás című darabjában Fran Kubelik szerepében, Csehov Sirály című színműjében Nyinaként, valamint Andrew Lloyd Webber Jézus Krisztus szupersztár című musicaljében Mária Magdolnaként.
A tárlaton az emlékezetes alakításokról készült fotográfiákat és kivetítőn a családi albumokban őrzött dokumentumokat is megnézhetjük. Emellett a QR-kódok beolvasásával a Tompos Kátyával készült beszélgetésekbe és interjúkba is beleolvashatunk, amelyekből többek között az is kiderül, hogy nem minden szerepével volt elégedett. Mindig próbált közös nevezőt kialakítani saját maga és a figura között, akit épp játszott. A kötelező feladatok mellett szerette a maga útját járni, kilépni a kényelmes helyzetből, hogy lehetősége legyen fejlődni, töltődni, tanulni mindenből. Azt gondolom, sokan tőle tanulhatnánk emberséget, méltóságot, alázatot, elhivatottságot, kitartást.
A Tompos Kátya (1983–2024) emlékkiállítás szeptember 28-ig tekinthető meg szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között.
