
Oszakai előadásán Fudzsimotó Szú beavatta a közönséget a Magyar Zene Háza tervezésének kulisszatitkaiba és a Liget Budapest Projekttel kapcsolatos személyes benyomásaiba. Fudzsimotó Szú oszakai előadásában bensőséges hangvétellel mesélt arról, hogyan inspirálta a Városliget páratlan természeti környezete és a magyar kultúra gazdagsága.

Kiemelte:
Nagy büszkeség számomra a Budapesten megvalósult Magyar Zene Háza, amelyben tökéletes a harmónia a természet az épület és a zenei tartalom között. Éppen ezért a Zene Házát tartom az építészeti filozófiám legjobb kifejezési formájának. A Zene Háza az eddigi egyik legfontosabb projekt volt a számomra, amire nagyon büszke vagyok. Amióta megnyílt, többször is jártam benne, és örömmel láttam, hogy milyen sok látogatót vonz, és mennyi örömet okoz.
Hozzátette:
Van még egy izgalmas kapcsolat Japán és a Zene Háza között: a most futó, Listen című időszaki kiállítás megvalósításán egy kedves barátom, Tomoko Jamaguchy színész, producer, író több mint tíz évig dolgozott, gyűjtve és feldolgozva a világ zenéit. Nagyon nagy dolog, hogy az ő munkája is hozzájárul a magyar fővárosban nyílt kiállításhoz.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézmény igazgatója hozzátette: „Az oszakai világkiállítás magyar pavilonjában ma számunkra két fontos szereplő is megjelent: Fudzsimotó Szú, aki bemutatta a Magyar Zene Háza épületét, és a Zene Háza, mint intézmény, amelynek a kulturális tartalmát Batta Andrással együtt mutattuk be a japán közönségnek.” Hozzátette:
Ezáltal kézzelfoghatóvá vált a kapcsolat Japán és Magyarország között, hisz a japán kultúra a Zene Háza dizájnja által van jelen Budapesten, most pedig Oszakában a magyar pavilonban bemutatkozott a Zene Háza programja a magyar pavilon kulturális tartalmának részeként.
Batta András a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója kiemelte: „Ma a magyar zene délutánja volt itt az oszakai expo magyar pavilonjában, sikerült átvinni a magyar zene csodáját, amit a japán közönség nagyon lelkesen fogadott.” Hozzátette:
Előttünk Fudzsimotó Szú itt a saját hazájában úgy mutatta be a Magyar Zene Házát, hogy a hallgatók érezték: amit mi létrehoztunk a ház tartalmában, azt ő megcsinálta az építészetben. Az épület és a zenei tartalom közötti harmónia egyben tükrözi a magyar és a japán kultúrák közötti kapcsolatot is.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!