Magyarországi munkájáról, a Zene Háza tervezéséről és építéséről tartott nagysikerű előadást Fudzsimotó Szú szerdán az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonjában.

A legendás japán építész – aki az expót körülölelő látványos körgyűrű tervezője is – kiemelte, hogy egyik legfontosabb alkotása a Budapest szívében található Magyar Zene Háza. Fudzsimotó hazájában, telt házas előadáson beszélt arról, mit jelent számára a Liget Budapest projekt keretében megalkotott Magyar Zene Háza. A japán építész, az előadáson személyes élményeit és a városligeti projekt megvalósítása során szerzett tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.

Fudzsimotó Szú a kortárs építészet egyik leginnovatívabb és legelismertebb alakja, akinek munkáit a természet és az épített környezet közötti határok elmosása, a transzparencia, a könnyedség és az organikus formák iránti vonzalom jellemzi.
Olyan jelentős projekteket jegyez világszerte, mint a 2013-as londoni Serpentine Galéria Pavilon vagy a franciaországi Montpellier-ben található L’Arbre Blanc (Fehér Fa) lakótorony. Különleges jelentőséget ad oszakai előadásának, hogy az expó ikonikus központi épületét, a gigantikus kör alakú faszerkezetű Ring Roofot is ő tervezte.

Fudzsimotó Szú a főművének nevezte a 2022 elején megnyílt Magyar Zene Házát az Oszakai világkiállításon
A Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza épület szinte lebeg a városligeti fák között, lyukakkal áttört tetőszerkezete, hatalmas, osztatlan üvegfalai és a természettel való szoros kapcsolata révén azonnal Budapest egyik új, emblematikus épületévé és kedvelt turisztikai célpontjává vált. A Zene Háza nem csupán építészeti remekmű, hanem rendkívül sikeres kulturális intézmény is: megnyitása óta hárommilliónál is többen csodálták már meg, koncertjei, kiállításai és zenepedagógiai programjai folyamatosan telt házasak.
Sikereit számos rangos nemzetközi díj fémjelzi, többek között a CNN, a Time Magazine és The Guardian is a kontinens legjobb épületei között tartja számon, az amerikai Architizer A+ Awards közönségdíját, valamint a cannes-i MIPIM Awards fődíját is elnyerte, Magyarország legtöbb díjjal rendelkező kortárs építészeti alkotásává lépett elő.
A kiemelkedő nemzetközi és hazai elismerések mellett Fudzsimotó Szú 2022-ben elnyerte a Magyar Közmédia „Az Év Embere” díját, amellyel a Magyar Zene Háza tervezőjeként a magyar kultúra iránti elkötelezettségét is méltatták. A hazai közönség szeretete és a szakma elismerése egyaránt igazolja: a Magyar Zene Háza igazi kortárs mestermű, amely Budapestet a globális kulturális térképen is kiemelt helyre emelte.

Oszakai előadásán Fudzsimotó Szú beavatta a közönséget a Magyar Zene Háza tervezésének kulisszatitkaiba és a Liget Budapest Projekttel kapcsolatos személyes benyomásaiba. Fudzsimotó Szú oszakai előadásában bensőséges hangvétellel mesélt arról, hogyan inspirálta a Városliget páratlan természeti környezete és a magyar kultúra gazdagsága.

Kiemelte:
Nagy büszkeség számomra a Budapesten megvalósult Magyar Zene Háza, amelyben tökéletes a harmónia a természet az épület és a zenei tartalom között. Éppen ezért a Zene Házát tartom az építészeti filozófiám legjobb kifejezési formájának. A Zene Háza az eddigi egyik legfontosabb projekt volt a számomra, amire nagyon büszke vagyok. Amióta megnyílt, többször is jártam benne, és örömmel láttam, hogy milyen sok látogatót vonz, és mennyi örömet okoz.
Hozzátette:
Van még egy izgalmas kapcsolat Japán és a Zene Háza között: a most futó, Listen című időszaki kiállítás megvalósításán egy kedves barátom, Tomoko Jamaguchy színész, producer, író több mint tíz évig dolgozott, gyűjtve és feldolgozva a világ zenéit. Nagyon nagy dolog, hogy az ő munkája is hozzájárul a magyar fővárosban nyílt kiállításhoz.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézmény igazgatója hozzátette: „Az oszakai világkiállítás magyar pavilonjában ma számunkra két fontos szereplő is megjelent: Fudzsimotó Szú, aki bemutatta a Magyar Zene Háza épületét, és a Zene Háza, mint intézmény, amelynek a kulturális tartalmát Batta Andrással együtt mutattuk be a japán közönségnek.” Hozzátette:
Ezáltal kézzelfoghatóvá vált a kapcsolat Japán és Magyarország között, hisz a japán kultúra a Zene Háza dizájnja által van jelen Budapesten, most pedig Oszakában a magyar pavilonban bemutatkozott a Zene Háza programja a magyar pavilon kulturális tartalmának részeként.
Batta András a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója kiemelte: „Ma a magyar zene délutánja volt itt az oszakai expo magyar pavilonjában, sikerült átvinni a magyar zene csodáját, amit a japán közönség nagyon lelkesen fogadott.” Hozzátette:
Előttünk Fudzsimotó Szú itt a saját hazájában úgy mutatta be a Magyar Zene Házát, hogy a hallgatók érezték: amit mi létrehoztunk a ház tartalmában, azt ő megcsinálta az építészetben. Az épület és a zenei tartalom közötti harmónia egyben tükrözi a magyar és a japán kultúrák közötti kapcsolatot is.