A díjátadó közönsége a kitűnő akusztikájú teremben megtekinthette a Magyar Rádió Művészeti Együttese fúvós kvintettjének előadásában Farkas Ferenc Régi magyar táncok című darabját és Popper Dávid Magyar rapszódia című művét két fiatal japán tehetség előadásában. Levetítettek egy rövidfilmet is az építkezés menetéről. Látható a filmkockákon, ahogy a korábban itt álló egykori lepusztult Hungexpo irodaházat lebontják, és helyére felépül a remekmű organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezetével és hatalmas üvegfalaival. Az új épület környékén pedig az évtizedekig elzárt és elhanyagolt, mintegy hétezer négyzetméternyi zöldfelület megújult, és a Városliget szabadon látogatható parkjává vált.
A Liget Budapest projekt részeként megnyílt Magyar Zene Háza egyrészt egy ismeretterjesztő központ, ahol a magyar zenekincs átfogó módon, az egyetemes zenetörténet részeként ismerhető meg, másrészt igazi élő közösségi térként a magyar zenei élet egyik meghatározó találkozóhelye lett. Változatos, hazánk zenei múltjához és jelenéhez, kiemelkedő egyéniségeihez méltó kínálatával az intézmény a zene nagyszerűségének fóruma, otthona lett a hazánk zenei hagyományait ápoló programoknak. Az este során a magyar kultúrát, a magyar zenét és annak otthonát ünnepelték.
Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója felidézte, hogy Fudzsimoto Szú tervét nyílt pályázaton, 2014-ben választotta ki a nemzetközi zsűri. Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa hangsúlyozta, hogy világszerte ritkaságnak számít egy olyan koncertterem, melynek üvegből vannak a falai. Látványként izgalmas és egyedi, ugyanakkor az akusztikát tekintve óriási kihívást jelentett tervezőnek és kivitelezőnek egyaránt. A Zene Házát már a tervek alapján a világ legjobb középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen 2019-ben. 2020-ban pedig a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat kapta meg az amerikai Music Cities Awards kiírásában.
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap által 2020-ban, hagyományteremtő céllal létrehozott Közmédia Év Embere Díjat minden év végén olyan személynek ítélik oda, aki szakmai pályafutásával és életútjával maradandó értéket hozott létre, valamint nagy hatást gyakorolt az adott év eseményeire. A közmédia missziójának része azon kiemelkedő teljesítmények elismerése, amelyek hozzájárulnak a nemzeti, közösségi összetartozást erősítő értékteremtéshez és értékgyarapításhoz. 2022-ben a magyar kulturális életre gyakorolt korszakalkotó munkássága elismeréseként ítélték oda a díjat tavaly decemberben Fudzsimoto Szúnak.
Az építész Japán első számú alkotói közé tartozik. Az Európában is otthonosan mozgó szakember légies, természet ihlette, inspiráló épületeiről világszerte híres. Ilyen a Magyar Zene Háza is, amely a világ magyarságát gazdagító, a hazai kulturális életre jótékony hatást gyakorló, korszakalkotó munka.
Az építész Papp Dánieltől, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójától és Altorjai Anitától, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójától vette át az elismerést.
Altorjai Anita kiemelte, hogy ember és természet harmóniájának ékes bizonyítéka ez a ház. Papp Dániel többek között idézte Goethét: „Az építészet a kővé vált zene.” Mint mondta, itt a kő együtt él a környezetével, a teremtett világba illeszkedik az építmény.
Fudzsimoto Szú örömmel köszönte meg a díjat. Elmondta, hogy nemcsak az építészet és a természet egyensúlyát akarta megteremteni, hanem szerette volna a magyar zenei örökséget is megjeleníteni. Az épülettel ki akarta fejezni a tiszteletét a gyönyörű liget és a magyarok zenei hagyományai iránt.
Borítókép: A díjazott építész Papp Dániel és Altorjai Anita között (Fotó: Kurucz Árpád)
