Claudia Cardinale szicíliai család gyermekeként született Tuniszban 1938. április 15-én, francia iskolában tanult. Eredetileg tanárnak készült, de 1957-ben megnyerte az Unitalia-Film által szervezett szépségversenyt Tunéziában, és ez belépőt jelentett számára a filmiparba. A verseny díja egy utazás volt Velencébe, ahol az olasz filmesek azonnal felfigyeltek rá. Kezdetben szinkronizálni kellett őt olasz filmekben, mert francia és szicíliai akcentusa volt.

Claudia Cardinale egy korszak ikonja volt
Claudia Cardinale karrierjének legemlékezetesebb évei az 1960-as években jöttek el: olyan filmekben játszott, amelyek máig mérföldkövek az európai filmművészetben: A 8½ Federico Fellini legszemélyesebb alkotásai közé tartozik, A leopárdban pedig Marcello Mastroiannival játszott. Első amerikai filmje A rózsaszín párduc volt. Az 1967-es Ne verj hullámokat!-ban Tony Curtisszel szerepelt, a legjobb hollywoodi filmjének a Szerencsevadászokat tartotta.
A 1970-es években személyes és szakmai nehézségekkel is szembe kellett néznie: anyagi gondok, szakítások, valamint olyan konfliktusokkal is szembe kellett néznie a filmes kapcsolataiban, amelyek visszatartották karrierjét. De Cardinale soha nem tűnt el: dolgozott televíziós sorozatokban, európai koprodukciókban, színpadon is, és olyan projektekben vett részt, amelyekben fiatal rendezők is partnerei lettek. Ő volt az, aki félretette a sztár címet, amikor az akadályozta, hogy olyan szerepeket vállaljon, amelyek megfelelnek művészi ambícióinak.
Filmek, amelyekkel beírta magát a filmtörténetbe
Néhány további kiemelt film, amely megmutatta tehetségét különféle stílusokban:
Il bell’Antonio (1960) – Mauro Bolognini rendezésében, ahol Cardinale egy olyan asszonyt alakít, akit szépsége és személyisége tesz emlékezetessé.
The Day of the Owl (1968) – társadalmi dráma, amelyben a szicíliai maffia jelenléte áll a fókuszban, Cardinale alakítása hozzájárult a film súlyához.
Fitzcarraldo (1982, Werner Herzog) – ez már a pályájának későbbi szakasza, de még mindig ragyogó jelenlét jellemezte.