– Szerintem alkati kérdés, hogy ki hogyan tud érvényesülni. Az én munkám inkább a visszavonulásról szól. A fővárosban nem tudok élni, dolgozni, és azt vállaltam, hogy inkább nem szerepelek tárlatokon, hanem lejövök vidékre, a Balaton közelségébe, mert nekem az itteni életforma fontosabb. A klasszikus festői utat tartom a magaménak, mint ahogy régebben jellemző volt, hogy egy festő – főként a tájfestő – utazott, volt egy vázlatfüzete, amelybe mindenfélét feljegyzett, később pedig feldolgozta a műtermében. Én ugyanezt csinálom. Más kérdés, hogy rám is hatnak dolgok globálisan a mindennapokból, amiket hozzáteszek, de alapvetően a természet – a víz és az égbolt – változásait figyelem. Kevésbé érintenek meg az ideológiák, szemléletek vagy különböző össztársadalmi, aktuálpolitikai kérdések. Lehet, hogy ezzel nem tudok annyira érvényesülni, de én ez vagyok, ezt szeretem.