Fogolyból sanghaji építész

A Magyar Építőművészek Szövetsége 2020 szeptemberéig tartó emlékévet hirdetett a sanghaji art deco jeles képviselője, Gonda Károly tiszteletére. Az itthon eddig szinte ismeretlen életműről háromnyelvű könyv jelent meg, konferencián és fotókiállításon is bemutatják a kínai metropolisz arculatát meghatározó magyar építész munkásságát.

Bonczidai Éva
2019. 12. 13. 13:03
2014-ben helyreállították a Cathay mozi 1932-es art deco homlokzatát Forrás: Wikipédia
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tavaly nyáron Sanghajban megrendezett V4 Építészeti Fórumhoz kötődik az újrafelfedezés, hogy nem Hudec (Hugyecz) László (1893–1958) az egyetlen magyar építész, aki meghatározóvá vált a kínai metropolisz arculatának kialakításában. Gonda Károly (1889–1969) nevéhez olyan ikonikus épületek is kötődnek, mint a Bank of Communication és a Cathay filmszínház, amelyek a város szimbólumaivá váltak. A Magyar Építőművészek Szövetsége megbízásából Baldavári Eszter művészettörténész térképezte fel ezt a különleges életművet, tanulmánya alapján háromnyelvű (angol, magyar, kínai) album jelent meg Nick Almasy fotóival Sanghaj ultramodern magyar építésze címmel.

Gonda Károly 1889. június 22-én Gyöngyösön született Goldstein Karol néven, a család 1902-ben magyarosította a nevét. Gonda Károly szülővárosában kezdte az iskolát, később Szikszón tanult, majd a bécsi reáltanodában. Bátyja ekkor már orvosként dolgozott, ő segítette az özvegyen maradt édesanyját és a testvérét. Gonda Károly 1908-ban iratkozott be a Bécsi Műszaki Főiskola Építőmérnöki Karára, 1914-ben abbahagyta a tanulmányait, Párizsba ment, valószínűleg ott diplomázott, és egy évig Londonban dolgozott. Az első világháborúban bátyja, Aurél katonaorvos volt, ő pedig a 309. számú honvéd gyalogezrednél szolgált. Fogságba esett és a Vlagyivosztok melletti nikolszk-usszurijszki hadifogolytáborba került. Itt ismerte meg későbbi feleségét, Evdokia Nyikolajevna Dmitrie­vet, aki akkor férjétől távol élt két fiával Vlagyivosztokban. Az asszony a hadifogolytáborban keresett a két gyermek mellé több nyelven beszélő házitanítót, így ismerkedtek meg. Miután összeházasodtak, 1920. szeptember 15-én Sanghajba mentek, ahol a családfő építészként kezdett dolgozni C. H. Gonda néven.

2014-ben helyreállították a Cathay mozi 1932-es art deco homlokzatát
Fotó: Wikipédia

Sanghaj ekkorra már kis kereskedővárosból a brit és francia jelenlétnek köszönhetően igazi világvárossá fejlődött, és egyre nőtt az igény a nyugati építészeti stílusban tervezett, kényelmes, modern épületek iránt. Az 1920-as, 30-as években az innovatív szemléletű Gondának, az art deco elkötelezett művészének jelentős szerepe volt abban, hogy Sanghaj „Kelet Párizsává” váljon. Tíz, ma is álló épület őrzi az emlékét, köztük a Sun Sun áruház, a Capitol filmszínház és a Bank of East Asia is. Gonda nevéhez fűződik az első klimatizált mozi a városban, a Capitol ezer férőhelyes földszinti moziterme fölé lakásokat és irodákat tervezett – a gazdag és látványos belső kialakításában Koppány György díszítőszobrász is részt vett. 1924-ben Gonda tervezte a tűhegyes tornyáról elhíresült Sun Sun áruházat is, amely a korszak legmodernebb megoldásait vonultatta fel, például a húsz főt befogadó liftjében a belépőkre parfümöt permeteztek a beépített pumpák, de a legnagyobb attrakció az áruház legfelső emeletén látható, üvegfalú rádióállomás volt.

A Huangpu folyóparti sétány, a Bund 24 épülete műemléki védelem alatt áll, így maradhatott meg a Gonda Károly tervezte Bank of Communication is. A háború miatt a bank csak 1948-ban épülhetett meg, még a fényűzés jegyé­ben emelt utolsó épületként a népi demokratikus Kína 1949-es megalakulása előtt.

A Gonda család többnyire magyarokkal, osztrákokkal és oroszokkal barátkozott, a közel százötven fős magyar emigráció tagjai főként kereskedők, orvosok, mérnökök, művészek voltak. Gonda minden reggel hétkor lovagolt, és barátjával, az iparmágnás Victor Sassoonnal szívesen járt lóversenyekre is.

A második kínai–japán háborút (1937–1945) Sanghajban vészelték át, de 1949-től, a kommunista hatalomátvételt követően, mint a legtöbb külföldi, Gonda családja is elhagyta Kínát. Szinte nincstelenül érkeztek meg San Franciscóba. Feleségével New Yorkban és a New Jersey-i Lakewoodban nagyon szerény körülmények között élt a képei­ből – csendéleteket és tájképeket festett. Gonda Károly egy évvel a felesége halála után, 1969. április 1-jén hunyt el.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.