A tavaly nyáron Sanghajban megrendezett V4 Építészeti Fórumhoz kötődik az újrafelfedezés, hogy nem Hudec (Hugyecz) László (1893–1958) az egyetlen magyar építész, aki meghatározóvá vált a kínai metropolisz arculatának kialakításában. Gonda Károly (1889–1969) nevéhez olyan ikonikus épületek is kötődnek, mint a Bank of Communication és a Cathay filmszínház, amelyek a város szimbólumaivá váltak. A Magyar Építőművészek Szövetsége megbízásából Baldavári Eszter művészettörténész térképezte fel ezt a különleges életművet, tanulmánya alapján háromnyelvű (angol, magyar, kínai) album jelent meg Nick Almasy fotóival Sanghaj ultramodern magyar építésze címmel.
Gonda Károly 1889. június 22-én Gyöngyösön született Goldstein Karol néven, a család 1902-ben magyarosította a nevét. Gonda Károly szülővárosában kezdte az iskolát, később Szikszón tanult, majd a bécsi reáltanodában. Bátyja ekkor már orvosként dolgozott, ő segítette az özvegyen maradt édesanyját és a testvérét. Gonda Károly 1908-ban iratkozott be a Bécsi Műszaki Főiskola Építőmérnöki Karára, 1914-ben abbahagyta a tanulmányait, Párizsba ment, valószínűleg ott diplomázott, és egy évig Londonban dolgozott. Az első világháborúban bátyja, Aurél katonaorvos volt, ő pedig a 309. számú honvéd gyalogezrednél szolgált. Fogságba esett és a Vlagyivosztok melletti nikolszk-usszurijszki hadifogolytáborba került. Itt ismerte meg későbbi feleségét, Evdokia Nyikolajevna Dmitrievet, aki akkor férjétől távol élt két fiával Vlagyivosztokban. Az asszony a hadifogolytáborban keresett a két gyermek mellé több nyelven beszélő házitanítót, így ismerkedtek meg. Miután összeházasodtak, 1920. szeptember 15-én Sanghajba mentek, ahol a családfő építészként kezdett dolgozni C. H. Gonda néven.

Fotó: Wikipédia
Sanghaj ekkorra már kis kereskedővárosból a brit és francia jelenlétnek köszönhetően igazi világvárossá fejlődött, és egyre nőtt az igény a nyugati építészeti stílusban tervezett, kényelmes, modern épületek iránt. Az 1920-as, 30-as években az innovatív szemléletű Gondának, az art deco elkötelezett művészének jelentős szerepe volt abban, hogy Sanghaj „Kelet Párizsává” váljon. Tíz, ma is álló épület őrzi az emlékét, köztük a Sun Sun áruház, a Capitol filmszínház és a Bank of East Asia is. Gonda nevéhez fűződik az első klimatizált mozi a városban, a Capitol ezer férőhelyes földszinti moziterme fölé lakásokat és irodákat tervezett – a gazdag és látványos belső kialakításában Koppány György díszítőszobrász is részt vett. 1924-ben Gonda tervezte a tűhegyes tornyáról elhíresült Sun Sun áruházat is, amely a korszak legmodernebb megoldásait vonultatta fel, például a húsz főt befogadó liftjében a belépőkre parfümöt permeteztek a beépített pumpák, de a legnagyobb attrakció az áruház legfelső emeletén látható, üvegfalú rádióállomás volt.