A II. világháború pusztításai következtében Budapest épületeinek mindössze 15 százaléka maradt ép, a többi megsérült vagy elpusztult. A katasztrófa után a lakáshelyzetet tovább súlyosbította, hogy az emberek tömegével költöztek vidékről a nagyobb városokba, vagyis gyorsan, hatékonyan és olcsón kellett házak tízezreit megépíteni. A megoldást a panelsorok felhúzása jelentette.