Kissé formabontó történeti munka A Cég megnyertjei – a megnyertek cégei című könyv. Ennek oka, hogy olyan – tabuként alulkutatott – témát tár fel a szerző, Borvendég Zsuzsanna, amelynek tisztázásával, sőt még a probléma felvetésével is adós a történészszakma. Hiszen keveset tudunk a Kádár-rendszer titkosszolgálatának működéséről, mivel az értelemszerűen titokban működött, illetve mindent megtett azért, hogy tevékenységére utólag se derüljön fény. Különösen így volt ez abban az esetben, ha a szervezet illegális gazdasági működését, pénzügyi tranzakcióit akarta elfedni.
A hidegháborús kémjátszmákban titkos pénzmozgások, szürkegazdaságba tartozó műveletek egész sora biztosította a szovjet térnyerést a nyugati világban mind gazdasági, mind politikai téren. Ezeknek a gyakorlatát átvéve és továbbfejlesztve a hetvenes évekre a külkereskedelem hasznát maffiaszerűen működő hálózat igyekezett lefölözni Magyarországon, amelynek koordinátora a katonai hírszerzés volt. Tevékenységüket tetten érni a szigorú konspirációs szabályok miatt szinte reménytelen, ha nem lett volna egy rivális szerv – az állambiztonság kémelhárító csoportfőnöksége –, amely féltékenyen figyelte minden lépésüket. A kémelhárítás a hetvenes évek közepén nyomozást indított nagy értékre elkövetett gazdasági bűncselekmény miatt a Metalimpex Külkereskedelmi Vállalat vezetői ellen, amely nyomozás meglepő eredményt hozott.
Kik voltak azok a megnyertek? Hogyan épült rá a titkosszolgálat a külkereskedelemre? Mit jelentett a valutakitermelés és az alkotmányos költség? Miképpen lehetett cégeket alapítani a szocializmus idején, amikor magántulajdon igencsak szűk korlátok között létezhetett? Ezekre a kérdésekre keres választ a könyv, miközben bemutatja, hogy a vadkapitalista üzletvitel a szocialista elit kiváltságaként már a hatvanas évektől kezdve a rendszer sajátja volt.
Hatalmas mennyiségű iratanyagot használt fel a szerző munkája során, ám még így is nehéz, sőt lehetetlen több évtized pókhálószerűen összefonódó „üzleti” világát kibogozni. A könyvben Borvendég többször hangsúlyozza, hogy teljes képet messze nem adhat – még úgy sem, hogy évek óta foglalkozik a témával, ezért csupán néhány esetet mutat be, amelyek révén megismerhetjük a pártelit összefonódásait, illetve azt, hogy a mozgótőke hogyan vándorolt cégről cégre, sokszor megkerülve a legális útvonalat.
