Ne tétovázzunk, vessük be elsőként az atomfegyvert! – ilyen feliratok, követelések jelentek meg azokon a tüntetéseken, amelyek az utóbbi napokban az indiai és pakisztáni oldalon zajlottak le határozottabb fellépést követelve politikai vezetőktől. Jó, hogy nem ilyen forrófejűek a két ország irányítói. A vitatott hovatartozású Kasmír térségében a határvillongások, bombázások folytatódnak, de eddig a két fél kézben tartja az eseményeket.
A világ ugyancsak megrettent a két ázsiai nukleáris hatalom összetűzésétől, amely magában foglalja egy esetleges atomháború kirobbanását is. A jelek szerint az összecsapások mértéke meg sem közelíti az India és Pakisztán között lezajlott négy – 1947-ben, 1965-ben, 1971-ben és 1999-ben bekövetkezett – háború szintjét. A világ vezetői tehát fellélegezhetnek, nem kell tartani atomháborútól, egyben tehetetlenül szemlélik, hogy ez a több évtizedes válsággóc továbbra is létezik.
Miről szól ez a konfliktus? Az emberi létezés egyik legalapvetőbb szükségletéről, a vízről. Aki Kasmírt ellenőrzi, az meghatározza a térség vízellátását. A Himalájából eredő folyók – élen az Indussal – mind itt folynak keresztül. Nem kell különösebben ecsetelni, hogy ez a vidék stratégiai jelentőségű. A britek 1947-ben újrarajzolták India függetlenedésekor a térképet: a földrésznyi ország, a nagy többségében hindu India mellett létrehozták az északnyugati területen a muszlim Pakisztánt, hozzákapcsolva kisebb keleti térséget, amely a későbbiekben Banglades néven vált önálló országgá. A tömeges népvándorlás alatt milliók vesztették életüket.
Az elképzelések szerint az India és Pakisztán között fekvő Dzsammu és Kasmír – nagy többségében muszlim lakosságú – tartomány függetlenné vált volna, ám alig telt el néhány hónap, az uralkodó maharadzsa, aki maga is hindu volt, bejelentette csatlakozását Indiához. Pakisztán ebbe nem nyugodott bele, és megszállta a Kasmír-völgy felét, mert jelenleg is úgy érzi, hogy kilencvenszázalékos muzulmán lakossága révén az egészre joga van. India alapítója, a hindu Nehru miniszterelnök, aki maga is kasmíri származású volt, természetesen foggal-körömmel védelmezte a tartományt. Az 1947–48-as háború tűzszüneti vonala a jelenlegi határ.