A gazdasági helyzetnél talán csak az oktatás problémája elkeserítőbb, amelyet szintén a képzett szakemberek elvándorlása – mondván, nem látnak odahaza perspektívát –, valamint az erőszakos ukránosítás határoz meg. A könyv egy ungvári oktatási intézményen keresztül mutatja be a magyar oktatás jelenéért és jövőjéért vívott napi szintű küzdelmet, valamint az intézmények fennmaradásának nehézségeit, példaként említve, hogy az alsó tagozatosok étkeztetése vagy a középiskolások tankönyvellátása is javarészt a szülők fáradozása, az egyházak, illetve az anyaország támogatása révén oldható meg.
Az Ungvári Nemzeti Egyetem egyik diákjának beszámolójából kiderül, hogy a felsőoktatásban tanulók is a kárpátaljai, valamint az anyaországi ösztöndíjakban keresnek kapaszkodót. A diákmunka nem igazán jöhet szóba, mivel szerintük itt – Budapesttel ellentétben – a munkáltató nem alkalmazkodik a diákok órarendjéhez.
Az esszék és tanulmányok a térséget érintő jelentős múltbéli eseményeket is tárgyalják, hogy az olvasó előtt is egyértelmű legyen: a kárpátaljaiak közéleti gondjai hosszú folyamat képződményei. A helyzetkép az érintettek személyes beszámolóitól válik igazán életszagúvá. A kötet szerzői az elemzések végén véleményt mondanak, tanácsot adnak, keresik a megoldást.
A tanulmányok rengeteg hasznos információval szolgálnak a kárpátaljai magyarokról, de nem utolsósorban megvilágítják az olvasó előtt a magyarság viszontagságos mindennapjait.
(A kárpátaljai magyarság a 21. században. Szerk.: Zékány Krisztina. Nap Kiadó, Budapest, 2018, 308 oldal. Ára 2500 forint)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!