Függetlenné kikiáltása óta Ukrajna tanácstalanul keresi nyelvét, kultúráját és identitását is, valamint serényen dolgozik a nemzetállam-építésen, amellyel pár évtizedet már elkésett. Ezeknek a törekvéseknek – nem túlzás kijelenteni – a nemzeti kisebbségek isszák meg a levét, amelyekben ellenségképet lát az ukrán állam. Közülük jelenleg egyértelműen a kárpátaljai magyarság sorsa a legmostohább. A háborús helyzet okozta veszteségek és a kisebbségek ellen irányuló politikai törekvések közismertek. Az utóbbi időben folyamatosan magyarellenes megnyilvánulásoktól és a magyarság jogainak csorbításától hangos a média.
Viszont, hogy a számos meghurcoltatás árnyékában a 151 ezer fős magyarság – jelenleg a kárpátaljai magyarság pontos lélekszáma csak megközelítőleg ismert, hiszen hivatalos, az egész országra kiterjedő népszámlálás 2001-ben volt utoljára Ukrajnában – hogyan próbált és próbál a határon túl megmaradni, dolgozni, gazdálkodni, tanulni és tanítani, ápolni a kultúráját vagy éppen gyakorolni a vallását, arról a legfrissebb képet a Magyar Szemhatár kötete adja.
Kárpátalja – ahogy Nagy István református lelkész hibátlanul megfogalmazza – „egy mai Bábel tornya, ahol még érti egymást az itt élő ember”. A kis Svájcként emlegetett régió „csak a 20. században 17 különféle impériumváltást, belső berendezkedést, fordulópontot, katonai megszállást élt meg”. Ukrajna függetlenné válása óta sem javult jelentős mértékben a régió helyzete, amelyre az évek óta húzódó polgárháborús helyzet nyomta rá igazán a bélyegét. A kárpátaljaiak számára az utóbbi hatása a behívások mellett leginkább a gazdaságban érhető tetten.
A kötet részletesen ismerteti Kárpátalja gazdasági helyzetét: egyöntetűen megállapítható, hogy a régió legnagyobb problémája a kivándorlás. Bár a jelenség nem új keletű, hiszen a helyi magyarok évtizedek óta a szomszédos országokban keresik a boldogulást. Sok kis- és középvállalkozó számára csillantotta fel a reményt és segítette elő a szülőföldön való megmaradást 2016-ban a magyar kormány által elindított Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program, amelyről több pályázatot elnyert vállalkozó is beszámol a kötetben.