Csirkeszaurusz

Borostyánba dermedt moszkitó 65 millió éves vérrel töltve. Az 1993-as Jurassic Park dinóit a filmbéli tudósok a fennmaradt DNS-állományból teremtették újra, de vajon lehetséges mindez a valóságban is? Jack Horner amerikai paleontológus, akiről Michael Crichton író egyik karakterét mintázta a film alapjául szolgáló regényben, jelenleg is az őslények „feltámasztásán” dolgozik – madarak segítségével.

„Fogápolás” egy torontói múzeumban. Nem pusztultak ki, csak átalakultak Fotó: Fred Thornhill Forrás: Reuters

– Tehát a Velociraptorok nem olyan okosak, a Tyrannosaurus rex pedig nem akar megölni mindent, ami mozog?

– Nem. Jóformán az összes viselkedésmód kitaláció.

– Ugyanakkor valóban nehéz elképzelni egy dinoszauruszt pink tollakkal.

– A rózsaszín egy madár tollazatának a színe volt, amely az étrendje miatt alakult ki. Tehát ha egy dinoszaurusznak fehér tollazata volt, és bizonyos táplálékot fogyasztott, akkor a tollak rózsaszínné változtak. Ez egy lehetséges szín, a világosvörös és kék színekben viszont egészen biztosak lehetünk, mert találtunk rá megkövesedett bizonyítékot.

„Fogápolás” egy torontói múzeumban. Nem pusztultak ki, csak átalakultak
Fotó: Reuters

– A filmek utáni lelkesedés kitartott, 1993–2003-ig ugyanis az amerikai állam támogatott egy Jurassic Park-projektet, olyan kutatást, amely arra irányult, hogy dinoszaurusz-DNS-t nyerjenek ki bármilyen maradványból. Sejteket, fehérjét és vérereket sikerült is, de a DNS nem maradt fenn. Hogyan lehetséges ez?

– Úgy, hogy a molekula gigantikus méretű. Ha egy atom akkora volna, mint egy golyóstoll hegye, akkor egy DNS egy darabja kitenné az asztalt, amelynél ülünk. Amint egy állat elpusztul, a teste nem tartja össze a DNS-t, amely idővel elkezd szétesni. A jégbe fagyott mamutok testében sem maradt fenn sok belőle.

– Ön viszont nem adta fel a dinoszauruszok feltámasztását. Hogyan tenné lehetségessé ezt a tudomány?

– Azon dolgozom, hogy a mai csirkékből génmódosítás segítségével dinoszauruszszerű egyedeket fejlesszek ki. A mai madarak, mivel a dinoszauruszok az őseik, tulajdonképpen hüllők, csak tudnak repülni. Korábban úgy hittük, hogy a dinoszauruszok nagyjából 160 millió évig uralták a bolygót, aztán kihalási hullám során elpusztultak. Ma már ezzel szemben úgy tudjuk, hogy a 160 millió helyett 220 millió évig tartott az uralmuk, és egyáltalán nem pusztultak ki teljesen, csak átalakultak, méghozzá a mai madarakká. Kétfajta őslényt különböztetünk meg tehát: madárjellegűt és nem madárjellegűt. Utóbbiak kihaltak, előbbiek leszármazottai a mai napig megtalálhatóak a Földön. Bizonyítékul szolgál erre az is, hogy a krokodilok és az aligátorok közelebb állnak rokonsági kapcsolatokat illetően a madarakhoz, mint például a teknősökhöz. DNS-t veszünk tehát egy madárból, és megnézzük, hogyan módosíthatjuk, hogy úgy nézzen ki, mint egy dinoszauruszé. Nem lesz igazi dinoszaurusz, de olyan karakterisztikus jegyei lesznek.

– Kétezerhatban egy kutatócsoport már fogat növesztett egy csirkén, 2015-ben pedig a Yale Egyetemen fejlesztettek ki olyan egyedet, amelynek a feje egészen őslényszerű volt. Chilében az állat lábainak manipulálásán dolgoznak. Milyen messze vagyunk attól, hogy összeálljanak a puzzle darabjai?

– Nehéz megjósolni. Optimista voltam, amikor elkezdtük a projektet, hogy öt-hat év alatt eljutunk odáig. Mára hét év telt el. Jelenleg génmódosítás segítségével a csirkék farkát próbáljuk meghosszabbítani úgy, hogy hasonlítson az őseik farkára, de ez borzasztó nehéznek bizonyul, és nincs benne szerencsénk.

– Hogyan fog kinézni a csirkeszaurusz?

– Hasonlóan, mint egy Velociraptor, csak kisebb lesz, és nem lesznek nagy karmai.

– Ilyen kísérleteknél felmerülnek etikai kérdések. Visszahozhatunk-e kihalásra ítélt, évmilliókkal ezelőtt eltűnt fajokat?

– A kísérletezés tudományos fantasztikumnak tűnhet, pedig egyáltalán nem az. Elég csak a kutyafajtákra gondolnunk: képesek voltunk egy farkasszerű élőlényből olyan állatot faragni, mint amilyen a pekingi palotapincsi, és ezzel mindenki ki van békülve. Valószínűleg ezek az emberek előbb-utóbb a csirkéből visszafejlesztett dinoszauruszokkal is megbékélnek majd. A cél az, hogy megtaláljuk az evolúció során megváltozott, kikapcsolt géneket, és újra aktiváljuk őket, ezáltal pedig olyan tulajdonságokkal ruházzuk fel a csirkét, amelyek a fejlődésének korábbi szakaszában jelentek meg. A genetikai módosítás etikai kérdései érdekes módon a kutyafajtáknál nem kerülnek elő, csak ilyenkor. Egy tudósnak viszont az a feladata, hogy feltárja, milyen messzire juthat el az emberiség a tudomány segítségével. Ha nincs Isten, akkor nem lehet Istent játszani, ha viszont létezik, akkor a kezembe adta az eszközöket ahhoz, hogy létrehozzak egy dinoszauruszt. Hogyha nem akarta volna, akkor nem kaptam volna semmit.

– A hollywoodi végkifejletet jól ismerjük, de mi lesz, ha Frankenstein félig dinó, félig szárnyas csirkeszauruszai elszabadulnak? Jön a futás és a sikítás?

– Elmehetünk Afrikába, és megfigyelhetjük a vadon élő nagyragadozókat: nem fogják széttépni az autónkat csak azért, hogy megegyenek, igaz? Ez fikció. Egyetlen állat sem ilyen veszélyes. Táborozáskor lehetnek körülöttünk medvék, mégsem fogják széttépni a sátrunkat, nem törnek be a házunkba. A filmekben az állatok imádják megenni az embert, A cápában a vérszomjas fehér fenevad keresztben lenyel egy csónakot, csak hogy felfalhassa a benne ülő embert. A filmek ettől lesznek szórakoztatóak, a valóságban viszont az ember saját maga legrosszabb ellensége.