Julianus barát baskírjai címmel olvashattunk tanulmányt Neparáczki Endrétől és Török Tibortól a múlt heti Lugasban. A szegedi kutatók baskírokról, volgai tatárokról, magyarokról és egy közelmúltban megjelent populációgenetikai tanulmányról – amelynek alakításában magam is részt vettem – fejtették ki véleményüket. Észrevételeik nagy részével egyet kell értenem, néhány kérdést azonban másként látok.
Mielőtt reagálnék a szegedi kutatók írására, röviden érdemes átfutni a cikkben szereplő fontosabb népeket. Kik is azok a baskírok és a tatárok, és egyáltalán miért érdekesek ezek a népek a magyarok korai története szempontjából?
A baskírok egy nagyjából kétmilliós, török nyelvet beszélő népesség, többségükben ma az Urál délnyugati oldalán élnek. A baskír nyelv a szomszédos volgai tatárok nyelvével együtt – a ma már kihalt kun nyelvhez hasonlóan – a török nyelvek kipcsak ágához tartozik. A baskírok és a tatárok azért különösen fontosak a magyarok korai története szempontjából, mert a honfoglaló magyarok ősei a régészeti leletek alapján elsősorban a mai baskírok, kisebb részben a mai tatárok által lakott területekről indultak el nyugat felé.
A magyar krónikás hagyomány számára is ismert volt a Volga–Urál-régióban fekvő őshaza, amelyet Magna Hungariának neveztek. Eleink úgy tartották, hogy a magyarok egy része Magna Hungariában maradt. Julianus barát a mongol támadás előestéjén a keleten maradt magyarok felkutatására indult, és meg is találta őket a Volga partján.
Elgondolkoztató, hogy legalább 400 évvel a honfoglaló magyarok őseinek nyugatra távozása után még magyarul, de legalábbis a Kárpát-medencei magyarok számára érthető nyelvet beszélő csoportokkal találkozott Julianus, amelyek meglehetősen életképes közösség benyomását keltették a szerzetesben. Csak az összehasonlítás kedvéért: Varró István, az utolsó dokumentált kun nyelvű beszélő nagyjából 500 évvel a kunok Magyarországra érkezése után élt. Számos más jel is arra utal, hogy a Volga–Urál-vidék a magyar vándorlás egyik fontos állomása volt. Ilyen például egyes magyar törzsnevek (például Gyarmat) megjelenése a baskír törzsnevekben.