Kódolható volt, hogy a káoszba taszított országokban – liberális és anarchista, szocialista közjáték után – viharos gyorsasággal teremtődött meg minden feltétel az emberiség történetének egyik legelvetemültebb hatalomszerzési és társadalomátalakítási kísérlete, a kommunista rendszer szovjet mintára való bevezetéséhez. Erre némi elvtársi inspiráció mellett Berlinben, Münchenben, Bécsben és 133 napra Budapesten is kísérlet történt. A politikai szélsőbalról induló akció azonban csakhamar konzervatív reakciót váltott ki, a gyorsan kijózanodó társadalmakban pedig egyre nőtt a vágy egy rendet, nyugalmat és emberi életkörülményeket teremtő erős vezető iránt. Olyan határozott vezető iránt, aki visszaadja a nemzet megtépázott büszkeségét.
Nem könnyű feladat jól fogyasztható történelemkönyvet írni. Schmidt Mária esszékötetének egyik nagy erénye a jól eltalált mérték minden értelemben. A jelzős szerkezetekkel óvatosan bánó történész és múzeumi főigazgató szikár, a lényeg megértését célzó módon világítja meg az időszak nemzetközi, illetve magyarországi eseményeinek hátterét, összefüggéseit. Mintha kiállításon járnánk, ahol a falakon tömör magyarázó szövegek segítik a megértést, csak itt maguk az esszék képezik a kiállítást. Ez az érzés aligha lehet véletlen. A másik erény a korszerű, a dogmáktól és tabuktól mentes történészi látásmód, amely hűvösen tárgyilagos szakmaisággal összegez. Merthogy száz év után már igazán megvan ehhez a történelmi távlat.
(Schmidt Mária: Új világ született – 1918–1923. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2019, 155 oldal. Ára: 2700 forint)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!