Elvesztett érme

A kastélypark sarkából, Arany János emlékházától a friss földhalmokra látni. A kutatóárokból előkerült cseréppipa gazdája talán egykor még kalapját emelte a fiatal gróf tanítója előtt, aki egy szelet kenyérért sétált át a főúri rezidencia konyhaszárnyába. A geszti Tisza-kastély föld alá temetett hétköznapjai most napfényre kerülnek.

Több száz éves cseréppipák töredékei is előkerültek a föld alól Fotó: Picasa Forrás: A szerző felvétele

Bedobozolt újkőkori lelettel, több érmével, cseréppipával és egy középkori plombával jártuk körbe a geszti kastélyt, azt a történelmi helyszínt, amely két miniszterelnököt is adott az országnak. Tisza Kálmánt, majd Tisza Istvánt, akit az utókor annyira meggyalázott, hogy még a koponyáját is eltüntette a családi kriptából. A família egykori rezidenciájának felújítása régészeti ásatással kezdődött meg augusztusban, hogy a közeljövőben nemzeti emlékhellyé, református központtá válhasson. Sokan várták már ezt a pillanatot. Megnéztük, mi került elő a föld mélyéről.

Az 1856-ban elhunyt Tisza Domokos Arany János tanítványa volt, a költő a kastély pavilonjának egyik szobájában lakott, melegebb napokon a kerti lakban.

A geszti kastély – ahol Arany János tanítóskodott – a második világháború után vált prédává: kifosztották, tönkretették, még egy vas-szeg sem maradt meg a berendezési tárgyakból. A tervek szerint a magyar kormány két év alatt nemzeti emlékhellyé alakítja az épületet, majd a Magyar Református Egyház kezelésébe és tulajdonába adja, mivel mind Tisza Kálmán, mind Tisza István meghatározó szereplője, formálója volt a hazai református egyháznak: Kálmán az egyenjogúságáért küzdött, István a Dunántúli egyházkerületnek volt a főgondnoka.

Ezt megelőzően a nagyberuházásokhoz kapcsolódó előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez szükséges ásatások folynak a rezidencia körül. Ottjártunkkor már az utolsó simításokat végzik. Megállunk az egyik kutatóárok szélén, amelyből két archeológussegéd épp földet lapátol ki. Mellettünk fémdetektorral ellenőrzik a terepet, arrébb fotók készülnek a szelvényekről.

– Úgy tűnik, az útrétegek ezen a részen elpusztultak, valamiféle tereprendezés lehetett itt, a kastélyhoz közeli részeken viszont megmaradtak – magyarázza a helyszínen Nádai Zsófia, a feltárást végző Várkapitányság Nonprofit Kft. archeológusa kezében térképpel. Kutatásuk ahhoz kell, hogy a leendő tervezéshez, a hiteles helyreigazításhoz adatokat szolgáltassanak.

Több száz éves cseréppipák töredékei is előkerültek a föld alól
Fotó: A szerző felvétele

Munkájukat egy 1884. évi kataszteri felmérés is segíti. Ezen rajta van a kastély, a konyhaszárny, a nyugati oldal, amely elpusztult, és az a kör alakú út, amelynek maradványai most kerültek elő. A déli részen is megőrződött az egyik út, és amely a kastély előtt futott, az is.

Miután mindezt tisztázzuk és szemrevételezzük, felnyitjuk a pihenőhelyen őrzött dobozokat, hogy a leleteket is megnézzük. Elsőként a legnagyobb meglepetést vesszük kézbe: neolit hombár megmaradt peremét. A korszakra erősen jellemző terméktároló edényt a csiszoltkő-korszakban félig beásták a földbe, gabonát tettek bele, majd lezárták, hogy a magokat megvédjék a rovaroktól, rágcsálóktól.

– A konyhaszárny északi részén tűnt fel egy kevert, bolygatott rétegben – tudjuk meg Nádai Zsófiától. – Valószínűleg már korábban megtalálták, ekkor került a felsőbb rétegbe. Arra utal, hogy lennie kell a geszti kastély környezetében olyan neolitikus telepnek, amelyről eddig nem tudtunk. A kastélytörténeti kiállításon biztosan megtaláljuk a helyét – állapítja meg, és a több ezer éves csonka tárgyat a mellé rendelt adatlappal együtt visszahelyezi a tasakba.

Másodikként Viktória angol királynő érméjét vizsgáljuk meg. A pénz, amelyet a lépcsőfeljáró előtti útrétegből emeltek ki, kissé félrevezető, hisz nem maga a koronás fő verette, hanem 1837-ben a nagybátyja, így korban Tisza László­hoz köthető. Nincs különösebb története, egyszerűen csak kiesett valaki, talán az egyik vendég zsebéből. Szép darab, jegyzi meg a régész, és a soron következő nejlonzacskóból előhúzza a feltárók legkorábbi középkori leletét: egy plombát, felületén gótikusnak tűnő betűkkel. Az ólom­plombák a kereskedelemhez kapcsolódtak, textileket védjegyeztek, és általában városi címerek láthatók rajtuk. A geszti XVI–XVII. századi lehet. Az udvar közepén találták meg fémkeresővel. Jól datálja a korszakot.

A kincseket rejtő dobozba késő középkori bronz- vagy rézgyűrű és egy 1703-as érme is bekerült. A gyűrű bárkié lehetett, hisz már a saját korában sem képviselt túl nagy értéket. Ma olyan értelemben egyedi, hogy egy felnőtt még a kisujjára sem tudná felhúzni, annyira kicsi. Az érme sem jelentéktelen. Mivel az újratelepülés első adatát 1701-re datálják, az 1703. évi lelet remekül beleillik a képbe. Hiába nézzük meg közelebbről, a tizenhetesen kívül semmit sem tudunk leolvasni róla.

– Nincsenek túl rossz állapotban – jegyzi meg erre Vinis Zoltán régésztechnikus –, de ha nekiállnánk drótkefével, hogy megtisztítsuk, lehet, megsemmisítenénk. A restaurátor majd lesavazza, utána jól kivehetők lesznek a feliratai is.

Kutatóárok a geszti Tisza-kastély előtt. Adatokat szolgáltatni a hiteles helyreállításhoz
Fotó: A szerző felvétele

Aztán jön egy 1774. évi egykrajcáros. A konyhaszárny előtt találták, s azonnal megállapították, a maga korában vélhetően nem örültek neki annyira, mint ma. Az 1800-as években harminc krajcár volt egy kőműves napi bére… A keltezéshez ellenben kiváló.

A kedvencünk két cseréppipa: egy kezdetlegesebb a XVIII. század elejéről és egy oroszlánfej-díszítésű a XIX–XX. századból. Noha mindkettő kapcsolódhat Tiszáékhoz, bárkié lehetett, akár a tiszttartóé is, akár valamelyik vendégé vagy parasztemberé, főként az egyszerűbb, amelyen nincs oroszlánfej. A XVIII. században már mindenkinek volt cseréppipája, világosít fel a vezető régész, mielőtt becsukja az első ásatás eredményeit tartalmazó dobozkát. A csapat elégedett. A leletek Budapestre kerülnek, ahol a kerámiákat megmossák, a fémeket megtisztítják, majd mindegyiket átszállítják a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba mint területi illetékeshez. Bármilyen kiállításhoz onnan kell majd ezeket kikérni, a geszti kastélytárlathoz is.

– Amit a nagyberuházásokat megelőzően az egyes útvonalak mentén megtaláltunk, az valószínűleg még az egy százalékát sem képviseli annak a sok régiségnek, amelyet a föld még magában rejt – hangsúlyozza Nádai Zsófia. – Az egykori kastélypark sokkal nagyobb volt, mint ma, s az sem kizárt, hogy a lelőhely még ennél is nagyobb.

Korábban az új általános iskola építése kapcsán volt feltárás. Ott az Árpád-kori település részletét találták meg. A kastély környezetében nem találtak Árpád-kori anyagot. A miniszterelnöki rezidencia pompájából sem maradt meg mára szinte semmi. Újabb eredményeket a kivitelezés elindítását megelőző régészeti ásatások hozhatnak a felszínre Geszten.