Milyen képességet áldozunk fel a technika oltárán? Úgy tűnik, a golftechnikát is. A Nissan ugyanis önvezető golflabdát fejlesztett, amely az önvezető autók technológiáját felhasználva a lyukba gurul, akkor is, ha a lendítés messze nem tökéletes. A golfozónak fejkamerát kell viselnie, amely nyomán egy központi egység kiszámolja a labda pályáját és sebességét. A technika még fejlesztésre szorul, mivel a motor a röppályát nem tudja befolyásolni, csak a földön vezeti a labdát, így egyből nem lehet a lyukba varázsolni. Eagle-t és birdie-t (a pályán meghatározott optimális ütésszámnál kettővel, illetve eggyel kevesebb ütés) azonban bárki üthet a fejlesztés segítségével, hacsak nem kétbalkezes, és a tóba vagy a pálya sűrű erdős részébe lövi akár többször is a labdát.
Internetes szakértők éppen ezért nem tartják olyan nagy problémának a fejlesztést, hiszen véleményük szerint a körülményeknek megfelelő golfütő megválasztását, a helyes ütéstechnikát, a fű napszakonként eltérő viselkedését így is meg kell tanulni. Az önvezető golflabda legfeljebb a játék végén nyújthat segítséget. Az ellenzők azonban úgy vélik, hogy íme egy újabb technikai újítás, amely bár megkönnyíteni látszik életünket, mégis megfoszt egy képességtől. Ilyen volt az iskolai memoriterek számának csökkenése is. A modern oktatási elvek szerint a játszva tanulásba nem fér a hagyományos oktatásból megmaradt memoriterek tanulása, ezek hiánya azonban hozzájárult ahhoz, hogy ma már alig jegyzünk meg telefonszámokat. Szakértők hiába hívják fel a figyelmet, hogy biztonsági szempontból érdemes legalább öt telefonszámot megjegyezni, számos olyan eset fordult már elő, hogy a segélyhívó központnak kellett értesítenie a családot, mert a bajba került fél nem tudta fejből a megfelelő hívószámot.
A másik negatív példa a tájékozódási képesség elvesztése. Korábban burleszkfilmek rendszeres viccforrása volt, hogy a szerencsétlen turista hogy hajtogatja összevissza lepedő méretű térképét, csak azért, hogy biztosan eltévedjen Párizs, Róma, Berlin utcáin. Erre kínált megoldást az elsődlegesen katonai célokra kifejlesztett globális helymeghatározás. A GPS helyettünk gondolkozva megtervezi a legjobbnak tűnő útvonalat, majd közli, hogy 200 méter múlva forduljunk balra. Ám hamar kiderült, hogy a GPS-térképek messze nem hibátlanok, földúton vagy szántáson is átvezetnek, nem veszik figyelembe a magassági vonalakat, így akár egy közel 90 fokos emelkedésű utat is legjobbként mutatnak. A McGill Egyetem ráadásul kimutatta, hogy a túlzott GPS-használat komoly kognitív gondokat okozhat idősebb korban. Ez ugyanis gyorsíthatja a navigációért és memóriáért felelős agykérgi régió, a hippocampus korral történő természetes zsugorodását.
