A világ tíz legfontosabb fizikai nagyberendezése között említik a szegedi lézerközpontot. A fejlesztés – épülettel, lézerekkel – több mint 80 milliárd forintba kerül, ennek 85 százalékát az Európai Unió állja. Másfél évtized múlva a központ és környezete az egyik legnagyobb tudományos bázis lehet.
Maszk, sapka, köpeny
Hatvan éve, 1960. május 16-án történt valami, ami új színt hozott életünkbe: Theodore Harold Maiman jóvoltából megszületett a lézer. Az amerikai fizikus – aki ezért a felfedezésért nem kapott Nobel-díjat – rubinkristályt villanólámpával megvilágítva vörös színű lézersugárzást hozott létre. A lézer egyébként betűszó, a Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation (fényerősítés indukált emisszióval) rövidítése, ami a nem szakemberek számára újabb érv a fizika elutasítására. Kevésbé taszító, ha azt mondjuk, hogy a lézer egyszínű, közel párhuzamos, nyalábszerű fény.
A találmány azóta mindennapjaink része lett: ezzel olvassák le a vonalkódokat, ezt használja a CD-lejátszó, és napestig sorolhatnánk a további alkalmazásokat. Azért, hogy újabb alkalmazások szülessenek, lézerrel a világ számos pontján kísérleteznek. Ezek egyike Szeged.

Fotó: Teknős Miklós
A Tisza-parti központ az egyetlen Magyarországon épülő európai tudományos nagyberuházás, a program előkészítése bő évtizede indult. Az unió akkor több tudományos fejlesztésről döntött Európa versenyképességének javítása érdekében. A leendő kutatóhelyek között komoly verseny volt, angol, francia, svéd nagyvárosok is érdeklődtek, végül 2009. október 1-jén dőlt el, hogy a cseh–magyar–román összefogással épülő ELI három helyszínen, összetartozó, de mégis önálló tudományos programmal valósul meg. Prága és Bukarest mellett Szeged lett a harmadik bázis, utóbbi helyen az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) központ épülete 2017 tavaszára készült el. Azóta folyamatos a lézerek összeszerelése, kalibrálása, tesztelése.
Valóban nagyot fordult a világ a szegedi (egykori szovjet) öthalmi laktanya környékén. Bő tíz éve lepukkant épületek, gazzal benőtt növényzet foglalta el a területet, ma a világ tíz legfontosabb fizikai nagyberendezése között emlegetett lézerközpont van a helyén. A váltás nem ment könnyen. Bár a hivatalos dokumentumok alapján a terep lőszermentesítése megtörtént, ennek ellenére több száz lövedéket találtak az építési területen. Régen kihalt őslényt ellenben nem említettek a dokumentumok, a földmunkák során nyolc és fél méter mélyről mégis előkerült egy százezer éves jégkori bölény csontváza. Ritka lelet, talán ha öt hasonló van az országban.