Alfred Nobel végrendeletében egyértelműen fogalmazott: „Hagyatékom gondnokai által biztos értékpapírokban elhelyezett tőkém alapot képvisel majd, amelynek évi kamatai azok számára osztassanak fel, akik az elmúlt esztendőben az emberiségnek a legnagyobb hasznot hajtották… Kifejezett akaratom, hogy a díjak odaítélésében a nemzetiség kérdése fel ne merüljön, így tehát a díjat a legméltóbb nyerje el, akár skandináv az, akár nem.” Noha a dinamitot feltaláló, a robbanóanyag gyártásából meggazdagodó Nobel kifejezetten az előző évben elért kimagasló eredményeket kívánta díjazni, ezt ritkán tartották be. Talán óvatosságból, talán azért, hogy érjen a felfedezés, derüljön ki, mi lesz a meglátásból, ezért olykor évtizedeket vártak az elismeréssel. Két példa erre a közelmúltból.
Az első más csillag körül keringő bolygót, azaz exobolygót 1995-ben fedezték fel, ám a bravúrt 24 évvel később, 2019-ben ismerték el fizikai Nobel-díjjal. Érdekes történet Peter Higgsé. A róla elnevezett Higgs-bozon létezését, amelyet gyakran isteni részecskének neveznek, az angol fizikus vetette fel 1960-ban a Physics Letters tudományos folyóiratnak küldött cikkében. (Az egyoldalas kéziratot a lap először elutasította, és csak második változatában fogadták el.) A Higgs-bozon kimutatására azonban sokáig nem volt megfelelő gyorsító. A genfi CERN-ben létrehozott Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC) nevű berendezést 1999-ben kezdték építeni, 2008-ra elkészült, az első kísérletek 2009-ben indultak meg. A Higgs-bozont 2012-ben fedezték fel, 2013-ban – bő ötven évvel a jóslat megfogalmazása után – Higgs átvehette a Nobel-díját.
Egy másik jóslat igazolására száz évet kellett várni. 2016 februárjában hozták nyilvánosságra, hogy az asztrofizika történetében először érzékeltek gravitációs hullámokat, amelyek létezését Albert Einstein 1916-ban, az általános relativitáselmélet publikálásakor már megjósolta. E tudománytörténeti jelentőségű észlelést az évszázad egyik legnagyobb felfedezésének tartják, ami két egymással összeolvadó fekete lyuk megfigyeléséhez kapcsolódott. Azóta több gravitációs hullámot érzékeltek a roppant érzékeny berendezések. (A kutatásban magyarok is részt vettek – itthon és külföldön egyaránt.) A gravitációs hullámok felfedezéséért 2017-ben kapott fizikai Nobel-díjat a program három vezető kutatója.