Falanszter

Máshoz nem hasonlító, szokatlan zajok hallatszottak odakintről, kettévágva a gondolatok láncát.

2021. 04. 27. 15:51
Budapest, 2020. november 11. Vdmaszkot visel jrkel a budapesti Rkczi ton 2020. november 11-n. A koronavrus-jrvny elleni kormnyzati vdelmi intzkedsek j elemeknt ktelez a maszkvisels a 10 ezernl tbb lakos teleplsek egyes kzterletein; a terletek kijellse a polgrmester feladata. Sporttevkenysg sorn, valamint a parkokban, illetve zldterleteken a maszk viselse tovbbra sem ktelez. MTI/Balogh Zoltn Fotó: Balogh Zoltán Forrás: MTI/Balogh Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Igazán nem állt szándékomban… – kezdte, ám a fiatal férfi közbevágott:

– A járvány az járvány!

– Hogyan? Ismét pusztít a kolera?

Jól emlékezett a ragály 1831-es, 1848-as dúlására – százszámra ragadta el az embereket.

– Kolera? Covid, ember, covid! – hangzott a válasz.

Sejtelme sem volt, mit jelent ez, ám afelől nem maradt kétsége, hogy csakugyan itt a kórság.

A fiatal férfi szó nélkül ellépett mellőle, hogy folytassa útját. Eddig csupán azt szerette volna megkérdezni tőle, hol is van, ám hirtelen egész más kérdések kezdtek sorjázni a fejében, így melléje szegődött:

– Mondja, mi ez a nyavalya?

Beszélgetőtársa olyan pillantást vetett rá, mintha gyanítaná róla: most oldott kereket valamelyik tébolydából.

– Mármint… hogyan vélekednek róla az emberek? – fogalmazta át gyorsan a kérdést.

– Hát, aki még nem veszítette el az állását, reméli, hogy egy darabig nem is kerül rá sor, aki viszont munka és bevétel nélkül maradt, igyekszik más területen feltalálni magát!

Most ő nézhetett furcsán a férfira, mert az – egyre növekvő indulattal – folytatta:

– Én például művészeti fesztiválok szervezésével foglalkoztam eddig, és most egyszerűen nincsen feladatunk. Úgyhogy rákaptam a fafaragásra. Megélni ugyan nem lehet belőle, de érdekelt, ezért megtanultam. Egy ismerősöm, aki tavalyig karizmatikus közösség evangelizátora volt Angliában, hazatérése után műszaki gondnokként helyezkedett el. A lelkek helyett most lézernyomtatókkal, kazánokkal és fénycsövek kicserélésével foglalkozik. Filozófiai művekre specializálódott, kicsinyke könyvkiadó az idei évre tervezett összes megjelenését elhalasztotta, így az egyik munkatársa – maga is végzett filozófus – kénytelen volt visszaköltözni a szüleihez, falura, és belekóstolni az állattartásba!

Alig néhány szó jelentését volt képes felfogni eme áradatból, amely reá zúdult. És akkor mit kezdjen azokkal, amelyeket eddig sosem hallott, mint például a lézernyomtató, vagy a… mi is volt az?

Megtorpant, hogy emlékezetébe idézze a legkülönösebb hangzásút. A fiatal férfi csak akkor figyelt fel rá, mit tett, amikor átvágott egy sor, a szürke kőolvadékra mázolt fehér csíkon, és visszafordulva keresni kezdte őt a szemével.

– Mit művel? Ott nem lehet megállni!… – kiáltott rá, ám ekkor megindult feléje a lovak nélkül haladó fémmasinák áradata. Iszonyodva sejtette meg, hogy a hozzá legközelebb lévő el fogja érni, s le fogja teríteni. Lehunyta a szemét, halálfélelemtől eltelve, hangosan felkiáltott, és…

…ráeszmélt, hogy a dolgozószobájában ül, az íróasztala mögött, és háborítatlan, alkotásra ösztönző csend veszi körül.

Alighanem elszunnyadt az imént, ahogy saját hőse a harmadik és a kilencedik szín végén. És míg az a jövőbe álmodta magát, előtte vajon miféle kor képei mutatkoztak meg? Lehetséges volna, hogy szintén az eljövendő idők valamelyikébe került, tűnődött, ám rádöbbent: sürgetőbb dolga is van ennél. Rögzítenie kell mindent, amit látott és hallott, mielőtt álma illékony, máris halványuló képei végképp tovatűnnének az emlékezetéből!

Művészet és faragás, hitélet és kazán, filozófia és állattartás…

Áttekintette az előtte sorjázó, sebtében feljegyzett szavakat, és felötlött benne: mi volna, ha Michelangelo széklábakat faragna, Luther kazánt fűtene, Platón pedig marhákra ügyelne? És azok a maszkok! Mi volna, ha a tizenkettedik színben mindenki csaknem ugyanúgy nézne ki?

Elmosolyodott, maga elé húzta a papírt, amely ébredése óta mintha csak erre várt volna, megmarkolta a lúdtollat, és írni kezdett: „Tizenkettedik szín. U alakra épült nagyszerű falanszter udvara […] egyéb különlegességek múzeumában egy tudós működik. Mindnyájan a falanszterhez tartozók – egyenlően vannak öltözve. Ádám és Lucifer az udvar közepén felbukkannak a földből.”

(A borítóképen védőmaszkot viselő járókelő a budapesti Rákóczi úton 2020. november 11-én. Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.