Régi fotót dob fel az internet: 1990. augusztus 20-án készült Sopronban. A kép előterében Lothar de Maizière, az NDK miniszterelnöke áll vendéglátójával, Antall Józseffel; közös bennük, hogy országaik első szabadon választott kormányfői voltak a rendszerváltoztatás után.
Az ügyvédként 81 évesen ma is aktív De Maizière-ről tudni lehetett, hogy az utolsó is lesz egyben: ekkoriban írták alá a nyugatnémetekkel az országegyesítési szerződést. A kép azonban ma inkább az akkoriban még fiatal, 36 éves asszony miatt érdekes, aki helyettes kormányszóvivőként valamivel hátrébb áll rajta a főnökéhez képest.
Ez talán az egyik, ha nem éppen a legelső magyarországi felvétel, amely a politikai pályájának legelején járó Angela Merkelről készült. Merkel NDK-beli pártja, a Demokratikus Ébredés akkoriban jelentéktelen választási eredményt ért el, túlélését a keletnémet CDU-val közös pártszövetségnek köszönhette, amely később beolvadt az össznémet CDU-ba.
Így simult Merkel egyszerre és szinte észrevétlenül a nyugati kereszténydemokráciába, valamint a nyugatnémet nagypolitikába. Pár hónappal a soproni vizit után gyermektelenként és párkapcsolatban élő elvált nőként kapja meg a nő- és ifjúságügyi tárcát Helmut Kohl első össznémet kormányában. További karrierje már jól ismert.
Angela Merkel 2005 és 2021 között csaknem rekordhosszúságú tizenhat éven át töltötte be a német kancellár tisztét, és vált az uniós politika meghatározó alakjává. Távozása Európa legnagyobb horderejű eseménye volt az idén. Otthon eddigi szociáldemokrata helyettese, Olaf Scholz, az európai porondon pedig Emmanuel Macron francia elnök próbálja betölteni az űrt, amelyet maga után hagyott. Macron áprilisban megméreti magát a soron következő elnökválasztáson, 2022 egyik fő eseményén.
Az európai civilizációs frontvonalak franciaországi leképeződéseként bevándorlásellenes jobboldali jelöltek, Marine Le Pen és Éric Zemmour lehetnek a fő ellenfelei. Európa ugyanakkor csaknem ugyanolyan figyelemmel várja a magyarországi országgyűlési választásokat is, nálunk ugyanúgy megvan ez a liberális-konzervatív törésvonal.
Az egész 2021-es évet kifejezi az a felvétel, amelyen az immár kancellárként beiktatott Scholz arcmaszkban fogadja Merkel gratulációját. Két éve már, hogy a később Covid–19-ként világjárványnak nyilvánított koronavírus megjelent Kínában. Azóta világszerte több mint 270 millióan fertőződtek meg, több mint 5,3 millióan pedig bele is haltak a szövődményeibe.
Ma már érthetőbb, amit másfél éve Naomi Rogers, az amerikai Yale Egyetem orvostörténész-professzora nyilatkozott e lapnak: lesznek majd vakcinák és különböző gyógymódok, de a HIV/AIDS mintájára akár örökre velünk maradhat a Covid. Az egymást követő járványhullámok nyomán a görög ábécé újabb és újabb betűivel ismerkedünk meg, és ismét sorba állunk az oltásért, amely a tavalyi vakcinamizéria után széles körben elérhetővé vált mára Európában. Egyfajta fásultságot fejez ki a párizsi Le Monde karikatúrája, amelyen a páciens azt mondja: „Az ötödik oltásért jöttem a harmadik hullám miatt.
Vagy fordítva…” Angol nyelvterületen egyes nagy szótárkiadóknál a vakcina (Merriam–Webster), illetve a vaccine rövidebb változata, a vax (Oxford) lett a 2021-es év szava. Németországban pedig a hullámtörő (Wellenbrecher) – ezúttal a járvány egyes hullámainak letörését célzó intézkedéseket értve alatta.
Mindamellett nem mindenki nyújtja a karját a vakcináért, hogy segítsen letörni a hullámot. Az oltásellenesek számos országban jól szervezettek, kormányellenes tüntetéseket tartanak a jogaikat követelve, és akadnak politikai erők, amelyek felkarolják őket.
A kormányok a húzd meg, ereszd meg elvét követve hol szigorítanak, ha tombol a pandémia, hol engednek, hogy ne fulladjon le a gazdaság, és ne terheljék a végtelenségig az egyre kimerültebb, a bezártságot és a mindennapi élet megváltozását megszenvedő társadalmat. Fokozatosan megtanultunk együtt élni a kórral, és ha egy év késéssel és jelentős korlátozásokkal is, de idén megtartották a tokiói nyári olimpiát, az év legjelentősebb sporteseményét. Ha nem is örökre talán, de 2022-ben még mindenképp velünk marad a járvány.
Ez az állítás igaz lehet Joe Bidenre is, aki a tavalyi, azóta is vitatott elnökválasztás után, januárban költözhetett a Fehér Házba. Annak ellenére, hogy a kongresszus mindkét házában a saját hátországa, a Demokrata Párt van többségben, Biden nem jeleskedik. Januárban még 55:32 arányú fölényben voltak a támogatói az ellenzőihez képest a felmérések szerint, majd fokozatosan szűkült a rés az olló két szára között. Augusztus második felében már az ellenzők voltak többen. Ekkor történt, hogy Amerika – NATO-szövetségeseit is kényszerhelyzetbe hozva – csaknem húsz év után hirtelen kivonult Afganisztánból, átengedve az országot a tálib uralomnak.
A teljesen máig sem belátható következményekkel – de menekültáradattal bizonyosan – együtt járó lépés nemcsak az amerikai külpolitikát, de Biden vezetői képességeit is megkérdőjelezte. Az elnök 79 éves, előfordult, hogy többször elesett, miközben felment a repülőgépe lépcsőjén, a glasgow-i klímacsúcson pedig elbóbiskolt.
A hivatalos állásponttal szemben sokan úgy vélik, 2024-ben Biden nem indul újra, a demokraták Kamala Harris alelnököt küldhetik majd a ringbe. De idén Harris sem bizonyított semmit. Az ország, ahol a választás vesztesének nyilvánított Donald Trump hívei januárban megostromolták a Capitoliumot, novemberben pedig a republikánusok ujjongva, míg a demokraták elkeseredetten fogadták a baloldali tüntetőkre – ahogy az esküdtek megállapították, önvédelemből – tüzet nyitó Kyle Rittenhouse felmentését, végletekig megosztott, továbbra is forrong.
A jövő évi, félidős kongresszusi voksolás előtti figyelmeztetés volt Bidennek és a demokratáknak, hogy nemrég elveszítették a virginiai kormányzóválasztást. A kampányt a hagyományos családi értékek védelme is a republikánus jelölt javára fordíthatta. 2022 nemcsak Európában, de az amerikai belpolitikában is átrendeződéseket hozhat.
Borítókép: Egy fiú az anyukájával várakozik, miután beoltották a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina gyerekek oltására alkalmas változatával a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban kialakított oltóponton Miskolcon 2021. december 19-én (Fotó: MTI/Vajda János)
